Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-20
9 Viktor Juscsenkót támogatták az ukrajnai titkosszolgálatok Népszava 2005. január 20. Bár hivatalosan továbbra sem hirdették ki az ukrán elnökválasztás győztesének Viktor Juscsenkót, egyre több hír lát napvilágot arról, miként érte el az ellenzék, hogy megismételjék a voksolás második fordulóját Juscsenko és Moszkvabarát ellenfele, Viktor Janukovics között. A The New York Times beszámolója szerint november 28án a kijevi belügyminisztérium tízezer rendőr mozgósítását rendelte e l. Az országot hajszál választotta el a polgárháborútól, hiszen a rendőri egységek fel voltak készülve arra, hogy erőszakkal verik le az ellenzék tömegtüntetését. A titkosszolgálatok, a Biztonsági Szolgálat (SBU) és a Katonai Hírszerzés (GUR) vezetői azonb an a tüntetők mellé álltak, s megakadályozták a rendőrök bevetését. "Ihor Szmesko tábornok, az SBU vezetője, s a GURt irányító Olekszander Galaka meggyőzte a belügyminisztert arról, tegyen le szándékáról” – írja a tekintélyes amerikai napilap, amely rám utat: volt szovjet köztársságban még nem volt példa arra, hogy a titkosszolgálatok az elnök utasítása ellen forduljanak. Oleg Ribacsuk, Viktor Juscsenko kampányfőnöke a The New York Timesnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy az SBU és a GUR rendkívül fontos szerepet játszottak az ukrán rendszerváltásban, a narancsszínű forradalom győzelmében. vissza A nemzeti vízum reménye Népszava 2005. január 20. Úgy tűnik a kormány kész arra, hogy alkotmányosan rendezze a kisebb ségi magyarok jogállását, mód nyílna az európai országokba is érvényes útiokmány bevezetésére is. Ehhez azonban még minden bizonnyal hosszú nemzetközi egyeztetéseket kell folytatni az Európai Unióval, hiszen ha a ma követett szabályok szerint kerülünk a sc hengeni határokon belülre, akkor kétséges, hogy fenntartható marade mindez 2007 után is. A kormány alternatívájának nagyon lényeges pontja a határon túli magyar közösségek autonómia törekvéseinek határozott támogatása. Amennyiben előrelépés történne a sz omszédos országokkal folytatott külpolitikában, rendezhetők lehetnének azok a nemzetiségi sérelmek is, amelyek sokak számára ma bizonytalanná teszik a szülőföldön maradás lehetőségét. Az unió ezen a téren ma nem képvisel egyértelmű álláspontot, ugyanakkor kulturális téren támogatja a nemzetiségi kezdeményezéseket. A környező országokban viszont a magyar területek vagy közösségek autonómia igénye vörös posztónak számít. A többségi nemzet képviselői akár Romániáról, akár Szerbiáról, Ukrajnáról vagy a már EUt ag Szlovákiáról legyen is szó, mindig NagyMagyarország visszaállításának távlati lehetőségét látják, láttatják az ilyen kezdeményezések mögött. A szélsőségesen nacionalista szlovák Jan Slota máris kvázi katonai megszállást sürgetett délSzlovákia magyarla kta vidékein. De ismertek azok a felzúdulások is, amelyek Szerbia és Montenegróban követték a Vajdaság hajdani autonómiájának visszaállítására tett próbálkozásokat az elmúlt évben, pedig itt az őshonos szerbek egy tekintélyes része is szívesen venne némile g önállóbb döntési helyzetet szűkebb pátriájukat illetően. Az új román kormányfő szerint bár a kormányprogramba foglalt nemzetiségi törvény tartalmazza majd a kulturális autonómia elemeit, és a közigazgatási reformok nyomán jelentős decentralizációt is vég rehajtanak, de a regionális autonómia nem alapulhat etnikai kritériumokon. Valami mégis mintha változott volna.A kormány eltökéltsége mindenképpen kiviláglik az elmúlt másfél - két hónap eseményeiből. A határon túliak helyben maradását elősegítő Szülőföldprogram a népszavazási kampány óta egyre több tartalommal telítődik. A munkahelyteremtés, a működő tőke bevonása szinte mindegyik környező, magyarok lakta terület számára elengedhetetlenül fontos kihívás. Ha nem sikerül a magyarság számára élhetőbb környe zetet és jövőképet felmutatni, akkor a könnyített bevándorlás és honosítás jobbára az ukrajnai és szerbiai magyarok tömeges anyaországba történő elvándorlását