Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-18
23 kedvezménytörvény érvényesítését, nem lehet szó semmiféle autonómiáról, beleértve a kulturális önrendelkezést is - tette hozzá. A szlovák napilapok teg nap vezető kommentárokban elemezték a határon túli magyarok autonómiaigényeit. A Sme elemzője szerint "a magyar kormányok tizenöt éve azt trombitálják, hogy olyan megoldásokat támogatnak, amelyeket a határon túli kisebbségiek óhajtanak. Ha autonómiát, akko r azt. A szlovákiai magyar pártok viszont az eltelt tizenöt esztendőben még arra sem voltak képesek, hogy legalább valamiféle autonómiakoncepciót dolgozzanak ki, amelyet érdemben meg lehetne vitatni" - mutatott rá a lap, amely a továbbiakban Bugár Béla sza badkai, majd budapesti szereplését bírálja, ahol "azok szócsövévé vált, akik igyekeznek minél több engedményt kipréselni Gyurcsányból". Lapunk megkeresésére Bugár Béla úgy vélekedett, hogy nincs semmilyen reális alapja a hisztériakeltésnek, ugyanő egyébk ént kifogásolta azt is, hogy a magyar kormányfő "ezúttal sem konzultált előzetesen" a határon túli magyar vezetőkkel. vissza Miniszterelnöki találkozó után közös kormányülések Szimbolikus megnyilvánulásokban gazdag, té nyekben szegény találkozót tartott Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu. Az új román kormányfő első útja Budapestre vezetett, ez jelzésértékű. Mindössze egy kérdésben állapodott meg a két miniszterelnök, ezzel viszont végképp összezavarhatja a világ közvéleményének a Budapest – Bukarest névhasonlósággal küzdő részét, a jövőben ugyanis a két fővárosban felváltva közös kormányülések lesznek. Mi mostanság nem a múlttal, hanem a jövővel, Európával, az integrációval foglalkozunk, moziba sem járunk – ez volt Calin Popescu Tariceanu román kormányfő válasza, amikor tegnap Budapesten valaki arról faggatta, mit szól a Trianon című film romániai üldöztetéséhez. De felfogható ez egyben a magyar és a román miniszterelnök sajtótájékoztatója fő üzenetének is: hagy juk a kínos ügyeket, pláne, ha kicsit régebbiek, a lényeg az együttműködés. Ennek jegyében találhatták ki a tegnapra szánt nagy bejelentést is: bevezetik a rendszeres közös kormányüléseket (valószínűleg évi egy, legfeljebb két alkalommal), az elsőt már őss zel megtartják Bukarestben, a következő héttíz év régiós fejlesztési programja lesz a téma. Az ötlet amúgy nem rossz, szimbolikus üzenete nagy, gyakorlati hozadéka még kétséges, de jó is kisülhet belőle. Az ilyen látványprogramok általában népszerűk, a sa jtó is szereti, túl nagyokat ígérgetni és aztán nem betartani nem érdemes, mert számon kérik. Ezen túlmenően azonban a tegnapi kormányfői vizitnek egy igazán jelentős üzenete volt: hogy létrejött. Ez volt Calin Popescu Tariceanu első külföldi programja mi niszterelnökként, s íme, Budapestre jött, nem győzte sem ő, sem Gyurcsány Ferenc eléggé hangoztatni, ez mennyire nagyszerű dolog. S most még kétségtelenül az – húsz év múlva, ha esetleg gyakorlattá válik, már senki sem kapja fel rá a fejét. Aligha lepett m eg bárkit, hogy a kormányfők lényegében nem is említették a közvélemény szemében zűrösnek tűnő kétoldalú ügyeket, kérdésekre válaszolva pedig feltétlenül kerülték annak látszatát, hogy bármelyik komolyabb konfliktust okozna. kisebbségi autonómia A várak ozásokat igyekeztek is jó előre lehűteni a kormányfők, Calin Popescu Tariceanu például már elindulása előtt kijelentette: Budapesten nem lesz szó autonómiáról. Amiről persze ő maga is tudhatta, hogy nem igaz, a kérdés napirenden van, még akkor is, ha megva lósítása semmiképpen sem mondható akut problémának. Viszont nehezen feledhető az a "ki tud nagyobbat mondani az autonómiáról" népi mozgalom, amely az őszi romániai választások előtt az ottani magyarság körében kialakult (s amelyben felléptek magyarországi politikusok is). Olyannyira felpörgött akkoriban ez a vita, hogy maga az RMDSZ is választási programja egyik központi elemévé tette, s nem feledte a koalíciós tárgyalásokon sem, igaz, ezek után már csak kulturális önrendelkezésről beszélt. A kérdés aktuáli s jellegét azután tovább növelte Gyurcsány Ferencnek a nemzeti felelősségről szóló ötpontos programja, amely szintén ígéri a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását. Tény, könnyen ígért ilyesmit a kormányfő, a kisebbségi önrendelkezés megv alósulása nem Magyarországon múlik, feltéve, hogy nem kezd el nagyon keménykedni, fenyegetőzni, zsarolni, de Európában ilyesmi azért inkább csak ellenzékben jut eszükbe a politikusoknak.
