Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-18
24 Hozzátartozik persze az ügyhöz, hogy a román kormányprogramnak olyan kitételei vannak, amelyekre Gyurcsány nyugodtan hivatkozhatott anélkül, hogy feltétlenül nemzetárulóvá minősült volna. Egyfelől ugyanis megígérte a kulturális autonómia kialakítását lehetővé tevő kisebbségi törvény elfogadását, másrészt általában erősítené a decentralizációt, átszervezné a gazdasági régiókat, növelné a helyi közösségek jogköreit. Márpedig ott, ahol Romániában többségben vannak a magyar nemzetiségűek, ez mármár egyfajta területi autonómiának is felfogható, noha nyilván nem lesz például sajá t zászlójuk, mint például a Finnországhoz tartozó Aland szigeten élő svédeknek, de talán nem is ez a legfontosabb. Gyurcsány tehát tegnap mindössze annyit mondott, amikor erről faggatták, hogy kormánya a romániai magyarság legitim képviseleti szerve, azaz az RMDSZ álláspontját tudja és fogja támogatni (vagyis az épp a minap újból területi autonómiát követelő székely nemzeti tanácsét értelemszerűen nem). nemzeti vízum Gyurcsány Ferenc nemzetpolitikai elképzelési közül még egy tűnt e ponton megkerülhetetle nnek – főként a román közvélemény érdeklődése miatt. A státustörvény körüli, néhány évvel ezelőtti viták után Bukarestben legalábbis furcsállották, hogy Budapesten ismét felfedezték az etnikai alapú megkülönböztetést: aki magyar nemzetiségű, kap hosszú táv ú vízumot, aki nem, maradhat a réginél. Utóbbi persze nincs a két ország között, s valószínűleg már nem is lesz, elvégre Románia – ha minden a tervek szerint halad – már kevesebb mint két évre van az EUcsatlakozástól. Gyurcsány azonban sietett megmagyaráz ni, mennyire félreértették őt, illetve az elnevezést: a nemzeti vízum ugyanis szerinte a szomszédos ország minden olyan állampolgárának jár, aki többször szeretne Magyarországra utazni tanulás, munkavállalás, gyógykezelés vagy csak a rokoni kapcsolatok ápo lása miatt. Etnikai elv eszerint nincs, a nemzeti szó használata pedig a jelek szerint nem arra vonatkozik, aki kéri, hanem arra, aki adja ezt a vízumot. Ami rendben is van, míg Budapest nem csatlakozik a schengeni egyezményhez, akkortól ugyanis már más sz abályok érvényesek. De erre tegnap a két miniszterelnök nem akart kitérni, sőt Gyurcsány magyarázata után már a román miniszterelnök is úgy nyilatkozott a felvetésről, mint egy hasznos ötletről. csíkszeredai (fő)konzulátus A kölcsönös jó szándék bizonyg atása jellemezte a válaszokat tegnap arra a kérdésre is, hogy mi lesz a székelyföldi magyar diplomáciai képviselet évek óta halogatott megnyitásával. (E téma egyébként szintén csak újságírói firtatásra vetődött fel, ugyanúgy, mint az összes konkrétum a köz ös kormányüléseket leszámítva.) Tariceanu nem győzte kiemelni, mennyire nagyvonalúak voltak, amikor a helyi románok tiltakozása dacára magyar nemzetiségű kormánymegbízottat neveztek ki a többségében magyarok lakta Kovászna megye élére, majd azt ígérte, ugy anígy lesz megoldás a konzulátusra is. Az, hogy ez konzulátus vagy főkonzulátus lesze, már nem világos. Budapest kezdetben ragaszkodott a magasabb ranghoz, s nem csupán a bukaresti nagykövetség egy konzuli irodájához. Mostanra azonban enyhülni látszik a m agyar álláspont, ez derült ki a kormányfő tegnapi szavaiból is. Ő ugyanis azt mondta: "Azt kértem román partneremtől, hogy gondoljuk végig a lehetséges technikai megoldásokat. Ha van erre vonatkozó román javaslat, szívesen vesszük, hiszen ők jobban ismerik , mi az, amit az ottani helyi és közélet elfogad. Nem konfliktusokat akarunk gerjeszteni, hanem megoldásokat találni." A Magyar Hírlap egyébként úgy értesült, nem zárható ki, hogy Gyurcsány Ferenc augusztusban ellátogat Csíkszeredába (úgy tudjuk, fontolgat nak egy februári erdélyi utat is), ami kiváló (és a népszavazás után megtépázott imázs javítása szempontjából sem mellékes) alkalom lenne a konzulátus megnyitására, esetleg csak az épület felavatására. verespatak A diplomáciai képviselet tárgyalására je llemző elegancia köszönt vissza a Magyarországon egyik legsürgetőbbnek tartott kétoldalú téma, a romániai Verespatakra tervezett aranybánya megnyitása ügyében. Igaz, konfliktus itt csak akkor lehetett volna, ha Gyurcsány átveszi a Fidesz retorikáját, s a r omán EUcsatlakozási megállapodás környezetvédelmi fejezetének megnyitását sürgette volna, esetleg azokhoz csatlakozott volna, akik vétóval fenyegetnék a román belépést, ha a verespataki tervet nem feledik, de ennek esélye gyakorlatilag nulla volt. Furcsa is lett volna egy ilyen gesztusértékű látogatás alkalmával, amikor ráadásul a román kormányfő olyan reményekről beszélt, hogy hátha Magyarország lesz az első uniós tagállam, amely majd ratifikálja Bukarest EUcsatlakozási szerződését. Tariceanu tehát Vere spatakügyben igyekezett nyugtatgatni a kedélyeket, szerinte ugyanis még a terv kivitelezése is nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány pedig természetesen minden lehetséges
