Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-10
5 U KRAJNA A hibás Ukrajnapolitika és a „Gajdosrejtély” − Az új kijevi hatalom üzenete Budapestnek − Kárpátalja képviselőjére vizsgálatok várhatók − Menekülés a süllyedő hajóról − Diplo máciai és szakmai körökben nagy meglepetéssel fogadták azt a passzív magyar külpolitikát, amelyet a Gyurcsánykormány az ukrajnai választásokkal kapcsolatban fejtett ki − E szakmai szempontból tarthatatlan álláspont némiképp értelmezhetőbbnek tűnik az úgyn evezett „ Gajdosrejtély” tisztázásával (MN 10.o.) http://www.mno.hu/ A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR Lukasenko magabiztos – Kizárta az ukrán, illetve a grúz választásokhoz haso n ló politikai fordulat esélyét saját orszá gában Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök (VH 2.o.) Cikkek: Szuperparlament? Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. január 6. Ha valóban nekilátnánk a magyar kisebbségpolitika létező modelljeinek eszközeinek és rejtett intencióinak újragon dolásához, bizonyára a MÁÉRTre is sort kellene keríteni. A Kárpátmedence magyar politikai mozgalmainak és pártjainak konzultációs fóruma természetesen hasznos intézmény. Módot adhat - és néhányszor már adott is - arra, hogy igen különböző helyzetben, a k ormányzati lehetőségektől az adott pillanatban eltérő távolságban lévő politikai erők és politikusok tanulják meghallgatni és megérteni egymást. Jelen formájában azonban ez az együttműködési forma félreértésekre ad lehetőséget. Hiszen a Kárpátmedence mag yar közéleti elitjeinek közös fóruma lenne ez, és nem valamilyen szuperparlament, amelynek közös dokumentumokat kellene előállítania, és amely a mindenkori magyar kormány számára (morálisan) majdnem hogy kötelező érvényű ajánlásokat fogad el. Végül is, a b al- és jobboldal közös minimálprogramja szerint a Kárpátmedencei magyarok "kultúrnemzetet" alkotnak (s a jobboldalnak is csak egy része hiszi, hogy politikai nemzetet is). Így nem igazán értem e virtuális "szuperparlament" szerepét. A kilencvenes években létrejött MÁÉRT aszimmetrikus. Az aszimmetriáját háromféle leegyszerűsítés alakította ki. Először is, úgy tesznek, mintha Magyarország lenne a kisebbségek kulturális autonómiájának szinte egyedüli kézzelfogható forrása. Másodszor, nagyon szűken értelmezik az etnikai eliteket. Lényegében az összes többi szereplőt kihagyják a parlamenti pártpolitikusokon kívül. Értem, hogy korábban az éppen színre lépő etnikai pártok létükért, a többségi rendszereken belüli elismerésükért küzdöttek, s ebben segített az a tét elezés, hogy nélkülük "összmagyar" szinten nem hoznak döntéseket. A kisebbségi elitek létszáma egyébként is szerény volt, az aktivisták nagy része a kisebbségi pártok elitjébe tagozódott be. Végül is, ez elismerést és biztos megélhetést jelentett. A civil kezdeményezések csak keveseknek nyújtottak önkiterjesztési, társadalomépítési lehetőségeket. Harmadszor, hallgatólagosan azt sugallják, hogy a kisebbségi pártok kizárólag identitásépítéssel és sérelmi politikával foglalkoznak, és hogy a nemzetpolitika ezek nek az erőfeszítéseknek valamilyen summája lehet. Mindeközben az etnikai pártok országos vagy tartományi szinten nemcsak kisebbségi ügyekben szólalnak meg és döntenek, de mindenféle másban is, ami
