Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-10
6 mindenkit érint. A többséget is. Mindeközben hozzájutnak a többségi államban nekik járó forrásokhoz is. A MÁÉRTen ezzel szemben még mindig úgy tűnik, mintha a kisebbségi autonómia anyagi forrása kizárólag a magyar állam lenne. Holott annak szerepe jelentős bár, a támogatásokra persze szükség van, de - szerencsére - korántsem kizárólagos. Vajon nem képezné a nemzetstratégia részét a három forrás összeillesztése? Annak az összeillesztése, ami a magyar államtól jön, amit a kisebbségi társadalmak termelnek ki és ami a kinti államtól jár. Végéhez közeledik az etnikai "egypártok" kora. Semmi sem indokolja, hogy magyar kisebbségi közéleti játékosokat a tanácskozásról kizárjanak. Mindegy, hogy ezek kinek a barátai, vagy milyen barátaink ellenfelei, vagy versenytársai. S itt a pártok és pártkezdemények mellett ugyanolyan f ontos lehet a civil társadalom. Hiszen létrejöttek generációs, világnézeti és kulturális autonómiák is. Mindezekből következően egyszerre válhat fontossá a MÁÉRT felpuhítása és kiszélesítése. A politikai konzultációk természetesen fontosak, de nem kellene úgy tenni, mintha itt valódi politikai nemzet működne, miközben erről szó sincs. S az ilyen konzultációknak miért kellene - mint eddig a MÁÉRTen - okvetlenül határozatokba torkollniuk? Hol van az a politikai akarat, amelyet az esetleges együttes döntések , közös vélemények kötelezően meghatároznának? Jogi szempontból én ilyet nem ismerek. Akkor miért kellene úgy tennünk, mintha ilyen mégis létezne? Ugyanakkor a Kárpátmedencei magyar nyilvánosság most már sokkal szélesebb megszólalási lehetőséget kínál néh ány pártvezető értekezleténél. Évente egyszer jöjjenek össze - de nem nyársat nyelve, hanem ingujjban - azok, akiknek politikában, mozgalmakban, médiában, generációs fórumokon szavuk van, és próbálják megjeleníteni a Dunatáj magyar jövőképeinek sokszínűsé gét. Kössenek valakik valakikkel szövetséget, érezzenek valakiket maguktól távolabbiaknak, de ne korlátozzuk néhány virágbolti fajtára a mező természetes gazdagságát. Ha több magyar állam létezne, kialakíthatnánk számukra formálisabb politikai szövetségi f ormákat is. De nem létezik. vissza Tamás Pál A szerző szociológus BP0114 2 230 MTIk1035 Kasza József és Bugár Bélra hasznosnak tartja a szabadkai "kis Máért"et kod: nemzetiség/JOGI/BELP fk: HU/VAJDASÁG ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Szabadka, 2005. január 7., péntek (MTI) - Határon túli magyar politikai vezetők hasznosnak és fontosnak tartják a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) anyaországon kívüli tagszervezeteinek szabadkai tanácskozás át, és úgy látják, hogy mindenképpen szükség volt a határon túli magyar politikai szervezeteket tömörítő fórum létrehozására. Kasza József, az Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke pénteken az MTInek nyilatkozva már azt is nagy eredménynek mondta, hogy a határon túli magyar szervezetek a legmagasabb szinten képviseltetik magukat a szabadkai értekezleten, ami a fórum szükségességét bizonyítja. Kasza szerint a tárgyaláson nagyfokú "az együtt gondolkodás és az egyetértés". Bugár Béla, a szlovákiai Magy ar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke is nagyon hasznosnak tartja a tanácskozást. Kasza megerősítette az MTI értesülését, miszerint a tanácskozás első napján, csütörtökön a szabadkai értekezlet résztvevői döntést hoztak a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF) nevű szervezet megalapításáról. "A fórum nem konkurenciája v agy ellenpólusa lesz a Máértnek. A határon túli magyarok gondjainak felvázolása és megoldása lesz a célja. Hiszem azt, hogy HTMSZF működése során bizonyítani tudjuk, hogy van együttgondolkodási készség és kényszer a határokon kívül élő magyarokban. Szeret nénk, ha az anyaországban is rádöbbennének arra, hogy a nemzet egy és egyként kell cselekednie, ha meg akar maradni a Kárpátmedencében" - mondta Kasza József. A VMSZ elnöke szerint az elkövetkező Máérteket bizonyosan meg fogja előzni a HTMSZF ülése, legalábbis ez lesz az "egyik módja" a csütörtökön életre hívott fórum működésének. Bugár Béla szerint a határon túli magyar politikai vezetők a múltban azt tapasztalták, hogy a kormány nem hívta össze a Máért-
