Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
53 Ezt onnan is tudom, hogy jómagam szintén kettős állam polgár vagyok. Romániából „hontalan útlevéllel" érkeztem Magyarországra, majd az ott szerzett magyar állampolgárságomról nem mondtam le, amikor választott szellemi hazám francia polgárrá fogadott. Franciaországban meglehetős sokan vagyunk ilyen helyzetben. Magyarok csak kevesen, arabok - jobbára algériaiak , zsidók viszont szép számban. „Papírfranciának" csak a szélsőjobb tart bennünket. A két alapvető európai nemzetfogalom egyike az etnikaikulturális német, míg a másik a jogszerű szabad döntésre alap ozott francia modell. A különbség illusztrációjaképpen honosításomkor itt, a hivatalban tájékoztatásul elmondták: jog szerint a honosítással Franciaországban francia vagyok. Magyarországon viszont továbbra is magyar, ha csak ottani állampolgárságomról le n em mondok. Esetleges sérelmeimmel így odahaza nem fordulhatok a francia követséghez. Bármely más országban igen. A többi törvények szabályozta magánügyem. A népszavazással a határon túli magyarok, reményeik szerint, ilyesféleképpen válhatnak ket tős állampolgárrá. Az EU egyik alapító és meghatározó tagállamában ez jogilag szabályozott gyakorlat. A számolgatáson kívül a kormányzati kommunikáció másik bökkenője éppen az, hogy azt sugallta: mindez talán nem „EUkonform". Pedig a francia szellem szeri nt ez a traumákban fogant és most népszavazásra bocsátott magyar kérdés is jogszerűen, államigazgatási ügyként rendezhető lett volna. Az előző, „jobboldali" kormány nem tette, nem tudom, miért nem. A „baloldali" meg talán azért sem tette, mert, mint egyik politikusának újságban olvasott szavaiból megtudtam, a határon túliak nem rá szavaznának. Felmérés erről nem készült - de az utóbbi hetek kampányára várható válaszként ez immár elég valószínű. ZIRKULI PÉTER, PÁRIZS A kettős állampolgárság határon túli magyarokra való kiterjesztése mindazonáltal potenciálisan (de nem szükségszerűen) egyes EUtagállamokkal fenntartott kapcsolatokban okozhat problémát. Ha például a határon túli magyarok az útlevél birtokában nagy tömegben elözönlenék egy felénk nyitott un iós tagállam munkaerőpiacát, akkor az szélsőséges esetben az anyaországgal szembeni korlátozásokhoz vezethetne. Igaz, ez csak egy feltételezés, amely nem nyugszik konkrét szándékokon és tényeken. Diplomaták hangsúlyozzák, hogy mivel EUszinten nem szabál yozzák a kettős állampolgárság kérdését, vajmi kevés tanulsággal szolgál más tagállamok gyakorlata. Az egyes országok eltérő történelmi hagyományai és konkrét problémái határozzák meg azt, hogy ki milyen megoldást talált. Ezért csak érdekességszámba megy, hogy néhány uniós tagnál jelenleg éppen a kettős állampolgárság eltörlésén vagy módosításán gondolkoznak - rámutatva egyébként arra, hogy a kettős állampolgárság ügye korántsem csupán az Európai Unión belül vethet föl problémákat. Az egyik ilyen ország Por tugália, amely bizonyos szempontok alapján portugál állampolgárságot és az ezzel járó útlevelet adományoz egykori gyarmatai lakóinak, amennyiben azok mindenben megfelelnek a kritériumoknak. Brazíliában azonban egyes utazási irodák tömegesen felvásároltak é s hamisítottak ilyen dokumentumokat, aminek nyomán számos brazil állampolgár, élve a portugálamerikai viszonylatban meglévő vízummentesség lehetőségével, illegálisan bejutott az Egyesült Államokba. Az amerikai hatóságok most állítólag mérlegelik, hogy víz umkényszert vezessenek be Portugáliával szemben, amely a szankcióktól tartva maga is a kettős állampolgárság felülvizsgálatán gondolkozik. Az e lehetőség visszavonásának gondolatával játszó másik uniós tagország Hollandia, ahol nemrég egy második, marokkói útlevéllel is rendelkező holland állampolgár meggyilkolt egy, az iszlámmal szemben kritikus filmrendezőt, Theo van Goghot (lásd cikkünket a 3031. oldalon). Itt a kettős állampolgárság intézményének eltörlése a terrorizmus elleni harc jegyében merült fel : ha ugyanis egy maghrebi származású személy elveszíti holland állampolgárságát, a marokkói útlevelével még tud mihez kezdeni. Nem kizárt, hogy hosszabb távon a most kettős állampolgárságúak egy harmadikkal is rendelkezni fognak. Mind a nemrég aláírt uni ós alkotmány, mind a bel- és igazságügyi együttműködés hágai programja tartalmazza ugyanis az EUállampolgárságot, amelynek részleteit még ki kell dolgozni. Diplomaták ugyanakkor valószínűnek tartják, hogy a jövőben az lehet majd uniós állampolgár, aki az Európai Unió egyik tagországában telepszik le és ott él. Ha valóban ez lenne a kritérium, akkor számos határon túli
