Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
54 magyar számára (akinek országa nem tagja az EUnak) a magyar útlevél még korántsem járna együtt az uniós állampolgársággal. . vissza Belpolitikai játszmává vált Figyelő 2004. december 2. a vasárnapi népszavazáson feltett két kérdés. Az ellenzéki FideszMPSZ mozgósítására válaszul a szocialisták és a szabad demokraták erős ellenkampányba kezdtek. Pedig történhetett volna másképpen. A referendumot ugyanis a magy ar politikai paletta két szélsőséges csoportja, a kommunistautód Munkáspárt, valamint a Magyarok Világszövetségének a mértéktartó jobboldal által korábban szalonképtelennek minősített vezetése kezdeményezte. Előbbi a kórházak magánosítását akarta megakadá lyozni (nem mellesleg egy olyan törvény „eltörlésével", amely az alkotmánybírósági vétó miatt nem létezik); utóbbi pedig a maradék legitimációját kívánta megmenteni a külhoni magyaroknak juttatandó állampolgársággal. Ahelyett, hogy a parlamenti pártok él ből utasították volna el a szélekről feltett kérdéseket, egymásra licitálva kísérlik meg saját céljaikra használni a népszavazási kezdeményezést. A Fidesz sutba dobta korábbi álláspontját, és egyszeriben kettősállampolgárságpárti lett. A kórházprivatizáci ó leállítását követelve pedig tovább erősítette - a nyugati jobboldali politikával szöges ellentétben álló - magántőkeellenességét. Az MSZP és koalíciós partnere ugyanakkor - ki tudja, miért? - felvette az eléje dobott kesztyűt, és némi hezitálás után hat ározott nemet mondott a kérdésekre, akaratlanul is aszszisztálva Orbán Viktor hatalmi játszmájához. Hetek óta sajátos kampány zajlik: a (határon túli) szavazatokért folyó harc jegyében a szociális és a nemzeti demagógia verseng egymással. MEGOLDATLAN PRO BLÉMÁK. Eközben értelemszerűen háttérbe szorulnak a tartalmi érvek: a határon túli magyarok áttelepülésének valóban megoldatlan és az egészségügy valóban siralmas helyzete. A magyar politikai elit másfél évtizede görgeti maga előtt e két problémahalmazt. Számunkra nyilvánvaló, hogy az egészségügy gondjainak orvoslása elképzelhetetlen magántőke bevonása nélkül. Az ágazat a teljes összeomlás felé tart; fényévekre van a korántsem tökéletes, ám mégis működőképes nyugati modellektől. Változtatás, vagyis az érd ekeltségi rendszer megteremtése nélkül az ellátás színvonala tovább romolhat. Az igényektől elrugaszkodott kínálatorientált szemlélet egyszerre idéz elő pazarlást és hiányt, valamint a félfeudális függelmi viszonyok konzerválódását. Igaz persze, hogy néhán y kórház privatizációja csak felszíni kezelést adhat e gondokra. Hatékonyabbá és átláthatóbbá válhat ugyan az ezen intézményeken belüli gazdálkodás, ám pótlólagos tőke ezáltal nem kerül a rendszerbe. A biztonságos ellátás szavatolásához szükséges tőke pótl ására csak abban az esetben lenne mód, ha a jelenlegi egycsatornás finanszírozás többpólusúvá alakulna át, vagyis Magyarország is áttérne a többbiztosítós modellre. Ennek azonban politikai realitása egyelőre nincs, mivel az orvosok egy részének lobbiérdek e fogva tartja a két nagy párt döntéshozóit. ÁLSÁGOS ÉRVEK. Akárcsak kórházügyben, az állampolgárság megadásáról szóló kérdésben is tág tere nyílik a jogértelmezésnek. Hogy pontosan mit jelentene, ha az igenek kerülnének többségbe, arról ma még csak talá lgatni lehet. Az valószínűsíthető, hogy a politikai realitások és érdekek felülírnák a jog betűjét, és - a kormányzati érveléssel ellentétben - mégiscsak lenne mód a külhoni állampolgárok jogainak és kötelezettségének egy külön törvényben történő számbavét elére. Ami persze népszavazás nélkül is megoldható lett volna, megspórolva az ez ügyben folyó demagóg kampányt. Mindkét oldalon. Mert álságos, amint a Fidesz saját hatalmi céljaira használja föl a határon túl élő magyarokat, és parlamenti javaslat helyett az utcára viszi a nemzeti kérdést. De nem kevésbé álságos, amint az MSZP érvelésében egymással vetekszik a szociális („sokba kerülnek") és a nemzeti („második Trianon") demagógia. A rövid távú fiskális szemlélettől elszakadva nem tűnik igaznak, hogy a ma gyar migránsok romba döntenék a gazdaságot. Éppen ellenkezőleg: számos szakma munkaerőhiányát lehetne megoldani ilyen módon. Nem
