Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
52 A kettős állampolgárságról szóló népszavazási kampány finisében előkerült román levél gyanús azért is, mert a román hatóságok eddig elzárkóztak a kérdés kommentálásától, és azt mondták, csak az eredmény ismeretében alakítják ki álláspontjukat. Tegnap Adria n Nastase kormányfő is megszólalt ez ügyben, furcsának és őrültségnek minősítve a népszavazási kezdeményezést. Eközben itthon is nagyon bedurvult a kampány, a magyar miniszterelnök például az egyik kereskedelmi tévében a térség destabilizációját látta a nemzetiségi alapon megadott állampolgárságban, és azt jósolta, hogy az igenek győzelme esetén Magyarország Jugoszlávia útjára lép. Gyurcsány szerint a szétesés után aztán „magyar és magyar között vélt etnikai hovatartozás alapján jönnek létre konfliktusok” . Ha megpróbáljuk józanul nézni az eseményeket, nincs rá más magyarázat: a kormányoldal nem hisz a nem győzelmében, ezért bepánikolt, fűtfát összehord és utolsó szalmaszálként kapaszkodik bármilyen segítségbe. Tegnap elvtársi balt nyújtottak nekik a bukar esti szocialisták, mert a Kempinskibeli koccintás után tartoztak egy szívességgel. vissza Utazó közösség - Állampolgárság az EUban Figyelő 2004. december 2. Szerző: Gyévai Zoltán Nincsene k uniós szabályok a kettős állampolgárságra Régen kísért már olyan érdektelenség magyar népszavazást Brüsszelben és az uniós tagállamok fővárosaiban, mint a részben a határon túli magyarok állampolgársága kérdésének szentelt december 5ei referendumot. A z EUtagságról szóló népszavazástól eltérően ugyanis az Európai Uniót a dolgok jelenlegi állása szerint teljesen hidegen hagyja, hogy Magyarország bevezetie a kettős állampolgárságot vagy sem. Ennek a kérdésnek az eldöntése ebben a pillanatban teljesen nemzeti hatáskörbe tartozik, amibe az EUnak nincs beleszólása. „Az uniót az sem zavarja, hogy hány brazil szaladgál portugál útlevéllel, vagy egykori afrikai gyarmatról származó személy francia úti okmánnyal, miért lenne másképp a magyarokkal?" - kérdezet t vissza egy brüsszeli illetékes arra a felvetésre, vajon az Európai Unió szó nélkül hagynáe, ha 10 millió helyett egyik pillanatról a másikra 15 millió honfitársunk utazgatna szabadon magyar útlevéllel. És az utazási jogokat még nem is feltétlenül útlevé llel lehetne gyakorolni, hiszen az uniós partnerek egykét ország kivételével a magyar személyi igazolványt is teljes értékű úti okmánynak tekintik. Mivel az EUban kötelesek elfogadni a magyar hatóságok által kiállított útleveleket, a kérdés szakértők s zerint inkább úgy merül fel, hogy a kettős állampolgársággal ugyanazok a jogok járnánake az anyaországban és a határokon kívül élő magyarok számára. Az érvényes állampolgársági törvény szerint ugyanis - amelyet csak kétharmados többséggel lehet az Országg yűlésben módosítani - az állampolgárság egy és oszthatatlan, így nem lehet az abból fakadó jogokat szelektíven alkalmazni. Nem mindenhol van ez így, hiszen a kettős állampolgárságról szóló brit törvény például hat különböző kategóriát ismer. Kettős állam polgár vagyok Néhány nap múlva népszavazás lesz. Az egészségügybe pénzt kell vinni, ezt mindenki tudja. A kérdés csak az, hogy honnan. Az európai minta szerint az egyik fő forrás az adó, vagyis a társadalomnak az államba vetett bizalma, ami a rendszervál tás óta elmúlt másfél évtizedben még nem nagyon alakult ki. E bizalom híján marad a kétség, hogy az állam vajon jó gazdaként gondoskodike az egészségügy működtetéséről - vagy a privatizációjáról. Talán emiatt is igyekezett az állam - vagyis a kormányzó ko alíció - a másik föltett kérdésben jó gazdának mutatkozni. Kiszámolta szépen, milyen sokba kerülne a határokon túl élő magyarok honosítása. Ez a számolgatás azonban, röviden szólva, badarság. Egyrészt azért, mert az összeszámolt juttatások nem alanyi jogon illetik meg Magyarország állampolgárait. Azokat azért kapják, mert lakosként adót és mindenféle járulékot fizetnek, és Magyarországon - vagy ott is - lakva fogyasztanak, azaz működtetik a gazdaságot.
