Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
33 útlevelek miatt vízumkényszert léptet életbe Portugáliával szemben, ám végül letet t erről, mert ott sem volt makaóikínai invázió. Németországban állampolgárságra számíthatnak mindazok az 1992 előtt született németek, akik vagy maguk, vagy felmenőik az 1937. december 31e (vagyis a hitleri hódítások megkezdése) előtti Németország terü letéről származnak, illetve korábban kivándorolt német telepeseknek például az egykori Szovjetunió területén élő olyan leszármazottai, akik kötődnek a német kultúrához, nyelvhez. Ők a lakóhelyük szerint illetékes német külképviseleten a szükséges iratokkal (elsősorban a szülők, nagyszülők születési okmányaival) felszerelkezve kérhetik német mivoltuk megállapítását. A kérelmek pozitív elbírálása után úgynevezett „felvételi értesítést" kapnak, s ezzel elismerik német állampolgárságukat (Lengyelországban példá ul mintegy 275 ezren kapták meg azt anélkül, hogy át kellett volna telepedniük). Az útlevelet azonban csak Németországban lehet átvenni. Az már más kérdés, hogy az úti okmány birtokában, ha kedvük tartja, visszautazhatnak oda, ahonnan jöttek. Ma már ugyani s - mondták el a HVGnek a berlini be lügyminisztériumban , ellentétben a korábbi gyakorlattal, a német származásúak esetében nem követelik meg a lemondást az előző állampolgárságról. vissza Két igen Heti Válasz 2004. december 2. A héten ismét nyakába vette az országot. A népszavazási kampány hajrájában személyesen próbált minél többek lelkére beszélni. Orbán Viktort, a Fidesz elnökét két nagygyűlés között kértük esélylatolgatásra. - A Fidesz törvényjavaslatot szorgalmazott, hogy a kettős állampolgárság a határokon való átjutást segítse, s ne kerüljön az adózók egy fillérjébe se. Ez mennyiben nyújtana többet a szocialisták külhoni útlevelénél? - A határon túliaknak garanciát jelentene, hogy állampolgárságot kapnak, ami lehetővé teszi, hogy európai útlevélh ez jussanak, és nagyobb biztonságban élhessenek a szülőföldjükön. külhoni útlevélnek pedig ugyancsak előfeltétele az állampolgárság. Más ország polgárának nem adhatunk útlevelet. Ráadásul, ha jól tudom, a külhoni útlevél csak Magyarországra lenne érvényes , ami fölöttébb fura javaslat éppen azoktól, akik áttelepülők százezreitől tartanak. - A kettős állampolgárság ügyében esélyes forgatókönyv, hogy az igen voksok lesznek többségben, ám a szavazás nem lesz érvényes. Ha így alakulna, az ön szerint mire kötel ezné a parlamentet? - Biztos vagyok benne, hogy az igenek lesznek többségben. Az országot járva egyre nő a bizodalmam abban is, hogy a voksolás eredményes lesz. Amennyiben mégis előfordulna az ön által említett lehetőség, a politikai elit akkor sem söpörh eti félre a kérdést. Az igenek többsége akkor is azt jelenti, hogy a nemzet egyesítését a magyarok nagy része szívügyének tartja, ezért a politikusoknak megoldást kell rá találni. A szerbek, románok, olaszok, franciák, britek, spanyolok, írek már megoldott ák a határon kívül rekedt honfitársaik státusának rendezését. Nem tételezem föl, hogy vasárnap az derül ki rólunk, mi élhetetlenebbek vagyunk. - Mi történik, ha mégis "nem" lesz a nép válasza? - A népakarat kötelezi az Országgyűlést. Meg kell alkotnia a népszavazáson hozott döntésnek megfelelő törvényeket, illetve tilos azzal ellentétes tartalmú törvényt alkotnia. - A baloldal attól tart, a kettős állampolgárság lépés lenne a határon túl élő ma gyarok szavazójoga felé - mely, gyanújuk szerint, főként a jobboldalnak kedvezne. Ön el tudja képzelni, hogy a külhoni magyarok voksolhassanak minálunk? - Mi nem szavazókat, hanem magyarokat gyűjtünk. Az állampolgársági és a választójogi törvény is kétharm ados, tehát egyik párt sem kényszerítheti álláspontját a másikra. Egyébként különös nézetei lehetnek a demokráciáról annak, aki fél attól, hogy az emberek szavaznak. Nem tartanunk kell a szavazópolgároktól, hanem ki kell érdemelnünk bizalmukat, mégpedig az zal, hogy az ő érdekeiket képviseljük.
