Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
31 emberek települnének át. Sőt egy, az 19902000 közötti áttelepülőket vizsgáló tanulmányból kiderül, hogy a szomszédos országokból bevándorlók, illetve állam polgárságot kérők nagy többsége aktív korú dolgozó, akik csak biztos magyarországi munkahely reményében jöttek át. Mellettük sokan vannak fiatalok, akik itt tanulnak, míg a nyugdíjasok az áttelepültek alig 10 százalékát teszik ki. A Magyarország által a ro mán és ukrán állampolgároknak fizetett nyugdíjellátás egyébként nem kötődik az állampolgársághoz, azaz a hét végi voksolás eredményétől függetlenül is jár az itteni állandó lakcímmel rendelkezőknek. A Romániával 1961ben kötött kétoldalú - mostanában sokat emlegetett - nyugdíjszerződést egyébként Magyarország évek óta szeretné módosítani, ám a tárgyalások a kormány szerint még nem értek véget - a FideszMPSZ viszont a megszerzett megállapodástervezet birtokában azt gyanítja, azért, mert új egyezmény esetén (amely szerint Románia folyósítaná a nyugdíjat az onnan áttelepülőknek) az MSZP elveszítene egy „riogatási okot", ezért az ügyet tisztázandó december 2ára összehívják a parlament külügyi bizottságát (a 2006 novemberében lejáró szerződést egyébként a lejár at előtt hat hónappal egyoldalúan fel lehet mondani). Egyre kevésbé állja meg a helyét az az érv is, hogy ha valaki állampolgárságot kap, akkor automatikusan részesülnie kell minden ezzel járó jogban és juttatásban is. A Nyugatra kivándoroltak, emigrálta k, illetve leszármazottaik például, ha - származás alapján - kérik az állampolgárságuk megállapítását, a magyar útlevélen kívül másra nemigen jogosultak, ha nem költöznek vissza, így állandó lakcím nélkül nem is szavazhatnak. Más EUországban is van példa különbségtételre: Németországban a kedvezményesen, származás alapján állampolgárságot szerzők közül azoknak, akiknek nincs megélhetése biztosítva, egyszerűen kijelölik a lakhelyét, s ha onnan valaki bizonyos időn belül elköltözik, akkor nem juthat hozzá a jóléti szolgáltatásokhoz, pedig egyébként ugyanolyan állampolgárként él az országban, mint bárki más. A magyar politikai elit láthatóan nem tudja eldönteni, milyen stratégiát is kövessen a határon túli magyarokkal kapcsolatban. Ha azt szeretnék, hogy min él kevesebben települjenek át, s a szülőföldjükön boldoguljanak (HVG, 2004. november 20.), akkor a kettős állampolgárság biztosan ez ellen hat majd. Vannak olyan vélemények is, hogy a népszavazás kiírása tulajdonképpen eldöntötte a kérdést, akár igen, akár nem lesz a válasz, az eredmény mindenféleképpen kedvezőtlen hatással lesz az áttelepülésre és az asszimilációra. Ezt főleg szlovákiai magyar politikusok hangsúlyozzák, akik egyébként alapvetően nem érdekeltek sem a népszavazás sikerében, sem annak sikerte lenségében. Szlovákiából ugyanis eddig is Magyarországra költözhettek volna az ottani magyarok, ám nem tették, s nem is tűnik úgy, hogy mozdulni szeretnének. Illetve egy esetben mégis: az északnyugatmagyarországi gyárak és kórházak szinte működésképtelene k lennének a szlovákiai munkaerő nélkül. A szlovákiai magyar politikusok szerint az ottani magyarok számára ennek ellenére fontos a népszavazás eredménye, mivel ha a „nem" kerül ki győztesen, azt úgy éreznék, hogy az anyaország lemondott róluk. Hasonló l esz a helyzet nemsokára az erdélyi magyarokkal is, akik Románia várhatóan 2007es EUcsatlakozása után sokkal könnyebben tudnak majd áttelepedni, illetve munkát vállalni Magyarországon. Ezért számukra is inkább csak szimbolikus értéke van a népszavazási er edménynek, amely ráadásul nem is jelent azonnali magyar állampolgárságot. Az ahhoz szükséges jogszabályokat a parlamentnek kell - jórész t kétharmados többséggel - meghoznia, s nem kizárt, hogy a következő parlamenti választásig ez nem fog megtörténni. Kampányolhate a kormány? A kormány hatáskörénekfeladatkörének gyakorlása nem sorolható a választásinépszavazási kampánycselekmények k özé - mondta ki az Országos Választási Bizottság (OVB) a múlt héten, amikor a Legfelsőbb Bíróságon (LB) megtámadható döntéseivel elutasította a FideszMPSZ egészségügyi egyeztető fóruma, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) és néhány magánszemély panaszait. A beadványok arra hivatkoztak, hogy kormány a december 5ei népszavazással kapcsolatos hirdetéseivel befolyásolni kívánja a polgárok döntését, s ezzel jogsértést követ el. Egyrészt a választási eljárásról szóló törvénynek a voksolás tisztaságának megóvását és a jóhiszemű joggyakorlást kötelezettségként előíró pontjába ütközik a kabinet eljárása - érveltek a panaszosok , másrészt az Alkotmánybíróság (AB) 52/1997es határozatát sérti, amely tiltja a zavaró beavatkozásokat a népszavazási eljárásba. Az OVB egy 2002 elején, még az Orbánkormány idején született állásfoglalására hivatkozva ismételten kimondta, hogy a feladat- és hatáskörét gyakorló
