Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-31
5 Vasárnap választ Horvátország Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2004. december 31. A hivatalban lévõ népszerû horvát államfõ, Stipe Mesic kijelentette: biztos gyõzelmében a január 2i elnökválasztás elsõ fordulóján. Mesic legfőbb ellenfele Jadranka Kosor, a családokért és a háborús veteránokért felelős kormányfőhelyettes, a kormányon lévő konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje. Mesic 2000ben váltotta fel az államfői poszton a nacionalista Franjo Tud jmant, aki az ország függetlenségének 1991es elnyerésétől egészen 1999ben bekövetkezett haláláig vaskézzel irányította Horvátországot. Ezernyolcszáz hazai és csak hat EBESZmegfigyelő fogja ellenőrizni a horvátországi elnökválasztást, amely nem kelt külö nösebb izgalmakat, már csak az ünnepekkel való egybeesés miatt sem. Horvátország a következő négy évben a magyar turizmust, gazdaságot is segítő, dinamikus autópályaépítést folytat. A kormány 2008ig 4,18 milliárd eurót (több mint 1100 milliárd forintot) fordít út- és autópályaépítésre, 13,5 százalékkal többet, mint az elmúlt négy évben - jelentette be Ivo Sanader miniszterelnök csütörtökön Zágrábban. A magyar turistákat (Adrianyaralás) és a kamionosokat is érintő útépítés keretében a következő négy év ben összesen 257 kilométer új autópályát építenek, ebből jövőre várhatóan 48 kilométer készül el. A ZágrábSplit- Dubrovnik autópályán megépítik a Split és Ploce közötti szakaszt. Megkezdik a magyar határon lévő Pélmonostorról (Beli Manastir) induló, Eszé ken át a boszniai határra - és a ZágrábSisak autópálya építését. A ZupanjaBajakovo (Szlavónia) és a KrapinaMacelj közötti szakaszon már elkezdődött az autópályaépítés. vissza A szomszédság éve Népszabadság • Aczél Endre • 2004. december 31. Magyarország életében történelmi fordulópontot jelez a távozó 2004es év. Bekerültünk az Európai Unióba, a föntebb stíl modorában szólva: ott vagyunk, ahol a helyünk van. (Ugyanezt mondják a többiek is, lengyelek, csehek, szlo vákok, szlovénok etc. Térségi érzésvilág.) Szárazabb stílben azonban: némileg többünket vették fel egyszerre az EUba, mint gondoltuk, és en nek az elosztható javak szempontjából kézenfekvő következményei vannak. A különleges elbánás szívós reményei elfonynyadtak. 2004 nem lett az eufória éve. Eufória csak akkor lesz vagy inkább lehet, ha a magyarság a bőrén fogja érezni az EUtagság jótétemény eit. Ez pedig még, pestiesen szólva, odébb van, az elvárható nettó százmilliárdokkal az átlagmagyar épp úgy nem tud (egyelőre) mit kezdeni, mint a költségvetésben átcsoportosított, ideoda tolt tízmilliárdokkal. Látni, hogy mindazokat a szegény ("viszonyl ag szegény") országokat, amelyek megváltást, alacsonyabb fokon emancipálódást várnak az EUtagságtól, az a bizonyos eufória sokkal inkább jóval a csatlakozás előtti, mintsem csatlakozás közeli, pláne utáni állapotban kapja el. Ukrajnában, amelynek még jó d arabig picike esélye sem lesz arra, hogy tagja vagy akár tagjelöltje legyen az uniónak, egy "európai" kurzust, "európai" értékeket, jómodort, a szovjet múlttól való végleges szabadulást ígérő politikus nyert elnökválasztást, miközben másik szomszédunkban, Romániában (mely nekünk mégiscsak fontosabb) éppen hogy elbukta az elnökválasztást az a politikus, aki az országot a csatlakozás küszöbéig elvitte. Mondhatni, hogy mindkét helyen ugyanaz lett a végeredmény, persze a választó itt is, ott is egy kiváltságőrz ő posztkommunista elit leváltására szavazott, de azért érdekes, hogy a volt Szovjetunió második legnagyobb
