Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
30 Jabloko párt vezetője kijelentette: „az Ukrajna két fele közti kapcsolatot megmérgező állami tévé úgy viselke dik, mint egy mások szabadságát irigylő rabszolga". vissza Pártfordulatok – Élesedő népszavazási kampány HVG 2004. december 2. Szerző: Riba István Orbán Viktor Fideszelnök országos kampánykörúton, Gyurcsány Ferenc minis zterelnök tévévitában próbál híveket szerezni álláspontjának a vasárnapi népszavazás előtt. Eközben a szakmai kérdések egyre inkább háttérbe szorulnak a viták során. Megváltoztatta taktikáját Gyurcsány Ferenc kormányfő a vasárnapi népszavazás előtt: mí g eddig a semleges, csak tájékoztatást nyújtó kormány imázsát építgette, hétfőn délután már teljesen egyértelműen letette voksát a nem mellett. „Nemmel szavazok a kettős állampolgárságra, a nemzetegyesítésre hivatkozó nemzetmegosztásra" - mondta a miniszte relnök a szocialista párt székházában. Különösen figyelemreméltó volt ez annak fényében, hogy néhány MSZPpolitikus - köztük Szili Katalin házelnök - a hét végén még arról beszélt: mindenki vegyen részt a népszavazáson, és voksoljon lelkiismerete szerint. A párton belüli vitákat jelzi, hogy az MSZP társadalompolitikai tagozatának ügyvivői kedden délután azt javasolták, a szocialisták hagyjanak fel a nem melletti kampánnyal a kettős állampolgárság ügyében. A kormányfő színvallása arra utal, a szombati kamp ánycsendig szabályos belpolitikai háború várható. A vasárnapi népszavazáson ugyanis nagy a tét: képese az új szocialista vezetés „saját pályáján", a nemzetpolitika területén legyőzni a FideszMPSZt, s ezzel lendületben tartani a pártot, illetve velük sze mben képese a fideszes vezetés 2 milliónál több „igenes" szavazót mozgósítani, s ezzel megállítani az új kormány offenzíváját. Nem véletlenül mondják elemzők, hogy a december eleji népszavazás kimenetele meghatározó lesz a következő másfél év politikájára . A Fidesz közben kevésbé konfrontatív stílusra váltott. Orbán Viktor pártelnök a múlt szombati városligeti nagygyűlésen egyenesen a szocialista szavazókhoz fordult, arra kérve őket, szavazzanak igennel, egyebek mellett azzal nyugtatva őket, hogy az EUb an is számos példa van az áttelepülés nélküli kettős állampolgárságra (lásd erről EUs megoldások című írásunkat). Az új támogatókra szüksége is van, várhatóan nem lesz könnyű megszerezni a választókorú lakosság legalább egynegyedének (plusz egy fő) igen s zavazatát (erre figyelmezteti a Fideszvezetést a soproni időközi választás alacsony részvétel miatti érvénytelensége is). Éppen ezért a Fideszkampány nagyobb sebességre kapcsol: Orbán a 2002es két választási forduló közötti időszakhoz hasonlóan egy héti g az országot járja, naponta kéthárom városban is nagygyűlésen vesz részt. Gyurcsány másképp korteskedik: elfogadta három határon túli magyar vezető - Tőkés László, Duray Miklós és Ágoston András - felkérését egy élő televíziós vitára a kampánycsend előtt i estére. Közben elsikkadni látszik a népszavazási kérdések tartalma, a határon túliaknak adandó magyar állampolgárság kérdése bekerült a napi politikai darálóba, s a szakmai viták mostanra szinte teljesen eltűnnek a politikai harcban. Nem az számít, mit jelent a magyar állampolgárság esetleges kiterjesztése a határon túli magyarokra, hanem az, hogy melyik párt tud nagyobb hatást kifejteni a szavazókra. Egyre nyilvánvalóbb például, hogy a kormányoldal erőteljes „nem" szavazatát sokkal inkább motiválja az új állampolgárok esetleges szavazati jogától való berzenkedés, mintsem a magyar adófizetők pénzét féltő aggodalmaik. Kuncze Gábor SZDSZelnök például hétfőn délután azt mondta napirend előtt a parlamentben, „nem tudjuk, lehete szavazati joga annak, aki il yen módon állampolgárságot kap, és bejelentkezik Magyarországon". Petrétei József igazságügyminiszter válaszával csak növelte Kuncze aggodalmait, mivel - mint mondta - ha „a külföldön élő magyar állampolgár teljesíti lakóhelybejelentési kötelezettségét, mindenféleképpen választójoggal rendelkezik". Az esetleges áttelepülési rohammal járó horribilis költségekről viszont mostanában már alig hallani, ami nem is csoda, mivel a kiszámítási mód meglehetősen esetlegesre sikeredett (HVG, 2004. november 20.). Se mmi nem támasztja alá ugyanis, hogy Magyarországra csak magukat eltartani képtelen, segélyekből élő
