Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
29 programja keretében az EU 16 olyan, a keleti, illetve déli határai mentén fekvő országgal kötne „testre szabott" együttműködési megállapod ásokat, amelyek uniós tagsága hosszú távon sem valószínű. Az új szomszédsági politika egyik kiemelt partnere egy demokratikus Ukrajna lenne. Az ezt szolgáló úgynevezett cselekvési terv utolsó fázisán épp ezekben a hetekben dolgozik az Európai Bizottság ( EB), s a választások előtt Kijev arra számított, hogy az EU által megkövetelt gazdasági reformjai és biztonsági együttműködési készsége fejében e dokumentum belátható időre kilátásba helyezi számára a vízummentességet, valamint - amire a Kereskedelmi Világ szervezetbe való felvételhez van szükség - Ukrajna „működő piacgazdaságként" való elismerését. E remények azonban most kockán forognak. Benita FerreroWaldner, az EB új osztrák külkapcsolati biztosa leszögezte: az ukrajnai fejlemények tükröződni fognak a d ecemberben az EUkormányok elé kerülő előterjesztésbe. Moszkvai számítások Oroszország komoly aggodalommal figyeli az ukrajnai eseményeket, hiszen Moszkva már az elnökválasztás előtt egyértelművé tette: Viktor Janukovics kormányfőt látná szívesen az áll amfői székben. A kampány idején Putyin elnök egyebek mellett kilátásba helyezte, hogy minden ukrán állampolgár megkaphatja az orosz állampolgárságot, miközben Janukovics azt ígérte, hogy az oroszt Ukrajna második hivatalos nyelvévé teszi. Moszkva elkötelez ettségét az is bizonyítja, hogy Putyin a választások első, majd a második fordulója előtt is ellátogatott Ukrajnába, s mindkét alkalommal órákat töltött Janukovics társaságában. A részrehajlás a voksolás után sem enyhült, a DélAmerikában tárgyaló Putyin m ár az előtt gratulált Janukovics győzelméhez, hogy az ukrán központi választási bizottság közzétette volna a hivatalosnak szánt eredményeket. Az ellenzéki tiltakozások viszont szemmel láthatóan felkészületlenül érték Moszkvát: miközben Putyin azt hangsúl yozta, hogy a választást Ukrajna belügyének tekinti, Leonyid Kucsma még hivatalban lévő ukrán államfő már elfogadta a nyugati politikusok közvetítési ajánlatát. Moszkva végül meglehetősen alacsony szinten, Borisz Grizlov parlamenti elnök révén vett részt a tárgyalásokon, s orosz források szerint a politikus passzívan viselkedett, és egyetlen javaslatot sem terjesztett elő. Az események mögött lemaradt Moszkva közben álláspontjának megváltoztatására kényszerült: Szergej Lavrov külügyminiszter, aki a múlt hét en még teljes mértékben törvényesnek nevezte az ukrán elnökválasztást, hétfőn már azt mondta, Oroszország nem ellenezné a második forduló esetleges megismétlését. Orosz elemzők szerint Janukovics kudarca egyben Putyin veresége is, hiszen már harmadszor d erült ki, az orosz elnök egyértelmű támogatása nem elégséges ahhoz, hogy a volt Szovjetunió területén, ám Oroszország határain túl Moszkva szövetségese diadalmaskodjon. Tavaly ősszel Grúziában Eduard Sevardnadze elnök vesztette el a hatalmát, majd a napokb an az Oroszországhoz ezer szállal kötődő Abháziában is a „hivatalos jelölt" ellenfele, Szergej Bagaps diadalmaskodott. Moszkva egyébként egyértelműen úgy ítéli meg, hogy a kijevi események hátterében az Európai Unió és az Egyesült Államok áll, és hogy a Nyugat célja Ukrajna „elcsábítása", új európai törésvonalak létrehozása. Szergej Jasztrzsembszkij, Putyin EUügyekben illetékes tanácsadója szerint az ukrajnai válság próbára teszi a huszonötök és Moszkva kapcsolatait, ám ennek ellenére nem kell a viszony megromlásától tartani. „Az EU Oroszország fő partnere, és az EUtagországok a legnagyobb külföldi befektetők. A Nyugattól való elfordulás nagyon fájdalmas lenne" - nyilatkozta szombaton az orosz tanácsadó. A hivatalos Moszkva viszonylagos passzivitása el lenére orosz politikusok sorra utaznak Ukrajnába, és egyértelműen kiállnak Janukovics mellett. Jurij Luzskov moszkvai polgármester például történelminek nevezte azt a szeverodonecki gyűlést, ahol felmerült a keletukrajnai területek Ukrajnától való elszaka dásának a lehetősége is, és az ott mondott beszédében „narancsfalók tivornyázásának" minősítette a kijevi tüntetéseket. Egy, a Kremlhez közel álló politológus, az Ukrajnában született Gleb Pavlovszkij még tovább ment: lefasisztázta Juscsenkót és szövetsége seit. Az állami kézben lévő orosz elektronikus médiumok is Janukovicsot támogatják, az Első csatornát minősítve Grigorij Javlinszkij, az ellenzéki
