Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
28 Ha viszont teljesen új választást írnak ki, Kucsmának módja lenne olyan új elnökjelöltet keresni, például a posztjáról most távozó Tihipko személyében, aki elrabolhatja a protestszavazatokat Juscsenkótól. Az sem mindegy, mikor szólítják ismét az urnákhoz az ukrán szavazókat; a jelenlegi jogszabályok szerint az új választás megrendezése csak néhány hónap múlva le hetséges, és addig könnyen kifulladhat a narancssárga forradalom lendülete. Messziről jött emberek Az Egyesült Államok ismét a sok évtizedes dilemma előtt áll: Moszkva fontosabbe számára vagy a szabadság? S ahogy az lenni szokott máskor is, amikor val amelyik keleteurópai fővárosban százezrek tüntetnek a demokráciáért, Washington először lelkesen melléjük áll, aztán lassan kezd felülkerekedni a reálpolitika. Múlt szerdán, néhány órával a választási eredmény kijevi közzététele után Colin Powell, a már lemondott, de utóda hivatalba lépéséig még szolgáló külügyminiszter bejelentette, „nem tudjuk elfogadni az eredményt", és hozzátette: „az ukrán vezetőknek el kell dönteniük, hogy a demokrácia oldalán állnake vagy sem, hogy tiszteletben tartjáke a nép ak aratát vagy sem. Ha az ukrán kormány nem cselekszik azonnal, akkor ennek következményei lesznek a kapcsolatainkban." Moszkva viszonylatában azonban már korántsem volt ilyen harcias Powell: „Nem akarunk versengeni Oroszországgal ebben az ügyben" - mondta. A hálaadás napi hosszú hétvégét texasi farmján töltő George W. Bush elnök azután pénteken még Powellnél is visszafogottabban kommentálta az ukrán helyzetet, amikor a crawfordi nép közé tartva öt percre megállt, hogy újságírók kérdéseire válaszoljon. „Állítj ák, hogy rengeteg választási csalás történt ott, az eredmény érvényessége ezért kérdéses" - mondta, meg sem említve az oroszokat. Az elmúlt tíz napban senkinek nem lehetett kétsége afelől sem, hogy az Európai Unió valamennyi intézménye elítéli az ukrajna i választási visszaéléseket, ám korántsem egyforma intenzitással lendültek aktivitásba. Csütörtökön az uniós kormányok egyhangú véleményét tolmácsolva Jan Peter Balkenende holland kormányfő és soros EUelnök Hágában félreérhetetlenné tette az ott tárgyaló Vlagyimir Putyin orosz elnöknek: vele ellentétben az EU nem fogadja el érvényesnek az ukrajnai elnökválasztások eredményét és nem tekinti a belügyekbe való beavatkozásnak a voksolás tisztességes lebonyolításának követelését. Pénteken Javier Solana, az EU k ülpolitikai főmegbízottja Kijevbe repült, de Leonyid Kucsma elnökkel, valamint Viktor Janukoviccsal és Viktor Juscsenkóval való találkozását követően hétfőn - amikorra már a KeletUkrajna elszakadásáról tartandó népszavazás ötlete is felmerült - csupán ann yit nyilatkozott Brüszszelben: „Ukrajna egységének megtartása alapvető fontosságú." A múlt heti kijevi diplomáciai nagyüzem motorja kétségkívül a nyugatukrajnai területek egy részét egykor magáénak tudó Lengyelország volt. A demonstráló tömeg előtt szem élyesen állt ki Juscsenko mellett a Nobelbékedíjas egykori lengyel államfő és Szolidaritásvezér Lech Walesa, pénteken pedig Aleksander Kwasniewski lengyel elnök vetette be befolyását azt javasolva, hogy a vitatott keletukrajnai körzetekben ismételjék me g a választást, továbbá hogy a két elnökjelölt tábora az egykori lengyel kerekasztalbeszélgetésekhez hasonlóan kezdjen tárgyalásokat. „Voltak esetek, amelyek az északkoreai választásokra emlékeztettek!" - fogalmazott Marek Siwiec lengyel szocialista eu rópai parlamenti (EP) képviselő, aki a strasbourgi képviselőháznak az ukrajnai választásokra kiküldött ellenőrző csoportját vezette. Az EP december 1jén plenáris ülésen vitatja meg az ukrán helyzetet. „Ha a választási visszaélések beigazolódnak, annak je lentős hatása lesz az EU szomszédsági politikájára és különösen az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásra" - érzékeltette a plenáris ülés egyik fő témáját már előre Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke. Ukrajna számára elsősorban nem az a 200 42006 között mintegy 212 millió eurós brüsszeli támogatás forog kockán, amit az EU a demokratikus átalakulás és a piacgazdaság fejlesztésére az úgynevezett Tacis program alapján juttat, hanem az a jóval nagyobbnak ígérkező summa, amit majd a 20072013 köz ötti költségvetési időszakban kapna. Az unió úgynevezett „új szomszédsági politikájának" összesen 14,3 milliárd eurós
