Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-20
7 sen kikerült Basescu azonban jelezte: eltökélt szándéka, hogy csakis a D.A. politikusát hajlandó megbízni kormányalakítással. Ez alapvetően megváltoztatta a helyzetet - érzékeltette beszédében Markó. Egyebek között elmondta: az RMDSZ a romániai magyarság és Románia egésze szempontjából azt tartja a legfontosabbnak, hogy az országban stabil parlamenti többségen alapuló kormány jöjjön létre. A szöve tség nem tartja szerencsésnek a kohabitációt (társbérletet) sem, vagyi s azt a helyzetet, amelyben az állame lnök és a kormánykoalíció egymástól eltérő politikai színű. Ráadásul Basescu, Románia megválasztott eln ö- ke és az őt jelölő D.A. szövetség még az előrehozott választások lehetőségét is vállalva eltökélt egy saját kormánytöbbség megalakításában. Az RMDSZ ezért döntött úgy, még szerdán, hogy mégsem kötelezi el magát a PSDvel, és nyitott marad a D.A. szövetséggel kialakítandó kormánytöbbség lehetősége előtt. Ezt a szándékot csak erősítette az a tény, hogy a PSD élére kerülni készülő, államfői posztjáról mo st leköszönő Ion Iliescu kegyelemben részesítette Miron Cozma bányászvezért, illetve azokat a személyeket, akik a múltban számos bűnt követtek el a d emokrácia ellen. Markó szerint most az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, a magyarság közéleti vezetői viselik a felelősséget azért, hogy miként alakul nemcsak a magyar közösség, hanem az egész román társad alom sora. Már csak azért is, mert a romániai magyarságnak is érdeke, hogy ne szenvedjen késedelmet R ománia 2007re tervezett EUcsatla kozása. Az RMDSZ nem akar mindenáron kormányozni, csak ha olyan programot sikerül létrehozni majdani partnereivel, amely elősegíti a fő célok megvalósítását - szögezte le. A kormányban való részvétel ugyana kkor Markó szerint a leghatékonyabb eszköz ar ra, hogy a magyarság sorsán változtatni tudjon. Az RMDSZnek azonban nemcsak erős képviseletet kell létrehoznia a parlamentben, de arra is szüksége van, hogy a jövőben szervezetként is egységes, a korábbinál nyitottabb legyen, a lehető legszélesebbre k ell tárnia kapuit - hangoztatta Markó. vissza +++ kgf/krg 12.33 LMT 181204 4160 BP0107 4 230 MTIk1023 Budapest uniós csatlakozását és a magyarvatikáni szerződések jelentőségét méltatta a pápa Gyurcsány Ferencet fogadva - ÖSSZEFOGLALÓ kod: egyház/VALL fk: HU/VA ld: Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Vatikánváros, 2004. december 18., szombat (MTI) - Budapest uniós csatlakozását és a magyarvatikáni szerződések jelentőségét méltatta a pápa Gyurcsány Ferencet fogadva, reményét fejezve ki, hogy a kons truktív együttműködés szelleme jellemzi majd a jövőben is az egyház és a magyar állam munkáját az egyh á- zi finanszírozásról kötött megállapodásban foglaltak hűséges végrehajtása során II. János Pál pápa szombaton délben magánkönyvtárában csaknem húszperces négyszemközti megbesz é- lést folytatott a magyar kormányfővel. Ezt követően a vatikáni protokollszabályok szerint bemutatták a p á- pának a miniszterelnök feleségét, Dobrev Klárát, továbbá a magyar delegáció tagjait, köztük Somogyi F erenc külügyminisztert és Hiller Istvánt, a nemzeti kulturális örökség miniszterét. A pápai kihallgatás végén az egyházfő 1514ből való kolozsvári latin nyelvű imakönyvet kapott ajándékba, míg a kormányfő albumot és érmé t. A pápai üdvözlet - amelyet magyarul olvastak fel a kormányfő és kísérete előtt - kiemelte, hogy Magya rország ebben az évben belépett az Európai Unióba, s ezzel új fejezet kezdődött történelmében. Az egyházfő bízik abban, hogy Magyarország a kontinen s jövőjéhez sajátos módon járul hozzá, merítve a kulturális és lelki értékek gazdag örökségéből, amelyek Szent István korától kezdve formálták a magyar nép lelkét. II. János Pál pápa ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy elsősorban a magyar ifjú ságra gondol, szilárd erkölcsi és polgári erényekre való nevelésének fontosságára. Ez a katolikus egyház számára külön ö- sen jelentős, amikor vallási és oktatóinevelői misszióját végezve a köz javát szolgálja. A pápa ezért nagyra értékelte a Magyarország és a Szentszék között az elmúlt években kötött jogi egyezmények sorát, különösen a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról kötött megá llapodást. E dokumentum jogilag kötelező érvénnyel határozza meg az egyhá z szerepét a magyar társadalom életének e fontos területén, tiszteletben tartva a vallásszabadságra és az oktatásra vonatkozó emberi jogokat. Az egyházfő reményét fejezte ki, hogy "a konstruktív együttműködés szelleme jellemzi majd a jövőben is az egyház é s a magyar állam munkáját e megállapodásban foglaltak hűséges végrehajtása során".
