Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-18
21 A Krónika megkérdezte, változike a Fidesz stratégiája annak fényében, hogy a népszavazás konzekvenciáit levonva Orbán Viktor, a párt elnöke is megállapította, a magyar állampolgárok fogékony abbak a szociális retorikára, mint a nemzeti tematikájú kampányra. Kövér László szerint a Fidesz vezetői tisztában voltak azzal, milyen hatással jár az ilyen retorika, hiszen a nemzeti jelszavakkal csupán a jobboldali választókat lehet megszólítani, az ell enfél szavazói elutasítják azt. „Az eredménynek azok gondolkodásmódjára kell hatással lennie, akik hasonlóan gondolkodnak, mint a népszavazást kezdeményező MVSZ” – szögezte le Kövér. A magyarországi politikus hasonló lakossági fórumot tart ma Kolozsváron. vissza Balogh Levente Európai útlevelet a határon túliaknak − Németh Zsolt Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vajdasági látogatása során a napokban Topolyán is járt, ahol zsúfolásig megtelt a h elyi közösség ülésterme, a lakossági fórum színhelye. A polgárokkal való találkozása előtt kértük arra, nyilatkozzon lapunknak látogatása céljáról, a december 5ei, a kettős állampolgárságról is szóló sikertelen népszavazást követő várható fejleményekről. Mielőtt azonban rátért volna az aktuális helyzetelemzésre, ismertette azt a határozatot, amit az általa vezetett külügyi bizottság önálló javaslatára a magyar Országgyűlés hétfőn fogadott el több vajdasági magyar személyiség, köztük Matuska Márton kezdemén yezésére. – A délvidéki magyarokkal szemben a kollektív bűnösség elve alapján elkövetett véres cselekmények 60. évfordulóján címet viselő határozat kimondja, hogy az Országgyűlés megerősítve a Magyar Köztársaság elkötelezettségét az Alkotmányban lefektete tt demokratikus alapjogok, a demokrácia és a humanizmus eszméi iránt határozottan elítélve mindenfajta diktatórikus rendszert, illetve diktatúrára való törekvést, amely megfosztja állampolgárait az emberi méltóságtól és elidegeníthetetlen szabadságjogaitól . Az Országgyűlés elítéli a II. világháború és azt követően a kollektív bűnösség elvére alapozott politikai döntéseket és erőszakos cselekedeteket, amelyekkel egyéneket, egyes népcsoportokat, közösségeket megsemmisítettek, lakóhelyük elhagyására kényszerít ettek, emberi és politikai jogaikat korlátozták. Ezek sorába tartoznak a délvidéki magyarok elleni 60 évvel ezelőtt, a jugoszláv katonai közigazgatás alatt elkövetett véres cselekmények. Az Országgyűlés megrendülten emlékezve szolidáris az 1944 októbere és 1945 nyara között megkínzott, kivégzett, szülőföldjéről elűzött és koncentrációs, valamint kényszermunkatáborokban fogva tartott ártatlan áldozatokkal, a több tízezer magyar halottal, hozzátartozóikkal és leszármazottaikkal, és valamennyi túlélővel. Az Or szággyűlés sürgeti, hogy a térség országainak szakértői együttes munkával tárják fel az itt élő népek közös történelmének összefüggéseit, dolgozzák fel és mutassák be eseményeit. Kiemelkedően fontos a közelmúlt történéseivel való foglalkozás, mert az jelen tős mértékben segítené a szembenézést a múlttal, és megnyithatja az utat a történelmi traumák feldolgozása felé. A Magyar Köztársaság Országgyűlése történelmi adósságát törleszti, amikor az évforduló alkalmából kegyelettel emlékezik meg a hatvan évvel ezel őtti ártatlan magyar áldozatokról, a megkínzottakról, a megalázottakról és az emberi jogaikban sérelmet szenvedettektől. Ugyanakkor ráirányítja a figyelmet arra, hogy a térségben bekövetkező változások jótékony hatást gyakorolhatnak a népek közötti együttm űködésére, a történelmi traumák feldolgozására, ám ennek sikeréhez elengedhetetlen a múlt tudományos igényű feltárása. Az Országgyűlés kifejezi azt a reményét, hogy a totalitárius rendszerek térségbeli bukását követően mintegy másfél évtizeddel szűkebb és tágabb régiónk háborúktól és társadalmi kataklizmáktól annyit szenvedett népei számára megnyílik az út, hogy az egységesülő Európában újra megtalálják méltó helyüket, és nyelvükkel, kultúrájukkal újból részt vehessenek sokszínű kontinensünk fejlődését szol gáló együttműködésében. - Ez arra utal, hogy sokak véleményének ellenére mégis foglalkozik ügyeinkkel a Magyar Köztársaság. – Igen, az anyaország az van, és nem mindig esik egybe a magyar kormánnyal. Bár vannak a közös magyar – magyar történelmünkben egymá s iránti fontos gesztusok, és vannak, sajnos, szomorú események is. Ezek sorába tartozik a december 5ei népszavazás, amikor az igen szavazatok száma elérte az 52 százalékot, vagyis a másfél milliót. Erre alapozva a demokrácia játékszabályai szerint egyért elműen követelhetik mindazok, akik fontosnak tartják a kettős állampolgárság intézményét nem csupán a határon túli
