Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-18
22 magyarokra hivatkozva, hanem a népszavazáson részt vevő anyaországi polgárok többségének akaratára hivatkozva is lehet igényelni, elvárni a m agyar kormánytól a kettős állampolgárság megadását, még akkor is, hogyha jogi kötőerővel a magyar parlamentre nem vonatkozik, de a politikai nyomásgyakorlás ereje ebből következtethető. Mint mondottam már, tehát van anyaország, mellyel pedig a személyi, ba ráti, intézménykapcsolatokat erősíteni, építeni kell egészen addig, hogy meglegyen a többségi igen szavazat. Rendkívül nagy feladat tehát, hogy ezeket a kapcsolatokat erősítsük, ne hagyjunk teret a kiábrándultságunknak. Bár a vajdasági magyarok is úgy érzi k, hogy cserbenhagyta őket a magyar kormány, azt is tudniuk kell, hogy vannak olyan politikai erők, akik fölvállalják az anyaországban a határon túli magyarság ügyét, és amelyekre lehet számítani. - Mégis, hogyan tovább? – Látogatásom célja éppen annak m egvitatása, hogy hogyan tovább a népszavazás után, nem csupán Vajdaságban, hanem a többi határon túli magyarlakta területeken is megpróbáljuk megszondázni a magyar közösségeket, politikai szervezeteket. A határokat átívelő magyar nemzetegyesítés területén végzett feladatainkat illetően mindenképpen abból szeretnék kiindulni, hogy az elmúlt egykét hónap nagyon fontos fejleménye, hogy a határon túli magyarság megjelent önálló politikai erőként a magyar szellemi politikai életben. Nagyon fontos kezdeményezésn ek tartom emellett a VMSZ részéről, hogy jöjjön össze a határon túli része a Magyar Állandó Értekezletnek, és alakítson ki közös politikát arról, hogyan lehetne érdekeiket hatékonyabban ezzel a jelenlegi magyar kormánnyal szemben érvényesíteni. Ennek a pol itikának pedig a fundamentuma nem lehet más, minthogy a határon túli magyarokat érintő döntések ne születhessenek akaratuk ellenére, egyetértése nélkül. Most ugyanis a két kormánypárt enélkül alakította ki álláspontját. Ez korábban nem így volt, és eljött az ideje annak, hogy erre ismét érvényt szerezzünk. Mi a magunk, a Fidesz részéről teljes mértékben támogatjuk. További egyértelmű célkitűzésünk az állampolgárság kérdése, és ez a világos politikai akarat, amit most már nemcsak a határon túl, de az anyaors zágban is konstatálni lehet, nem sokáig söpörhető félre. Ezért fönn kell tartani egészen addig, amíg kialakul a magyar parlamentben a szükséges kétharmados többség, és fenn kell tartani a határon túli magyarok autonómiája kiszélesítése melletti erőfeszítés eket és törekvéseket is. Vajdaságban fontos fejlemény, hogy számos területen bővült a Magyar Nemzeti Tanács mozgástere, és az elkövetkező időszakban fontos feladat kiszélesíteni részben anyagi mozgásterét, intézményfenntartói lehetőségeit, amire a Magyar S zó már létező példa. - Mi a véleménye arról a javaslatról, hogy csak egyéves magyarországi letelepedés után kell megadni az állampolgárságot? – A Kunczeféle javaslat a jelenlegi magyar joggyakorlat, de ellentmondás van aközött, hogy ők úgymond a szülőf öldön való maradást akarják elősegíteni, és csak a Magyarországra való áttelepedés esetén megadni a magyar állampolgárságot. Ugyanakkor, ha Magyarország 2006 végén, vagy a következő év elején csatlakozik a schengeni rendszerhez, attól kezdve csak ötven eur ós egyszeri vízummal lehet a határt átlépni. A schengeni egyezmény tehát a Vajdaságra és Kárpátaljára nézve nagyon komoly kockázatokat jelent, ezért legfontosabb törekvésünk, hogy addig az időpontig megkapják a kettős állampolgársággal járó európai útlevel et. vissza NAGY Klára Készítette: Boér Krisztina, Csoma Sándorné
