Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-16
37 Majd elválik. Lenne előnye, hátránya is bőven. Bizonyos esetekben megkötné a kezem. Szerintem nincs feltétlenül szü kség egy kormányban miniszterelnökhelyettesre. Ha szűkebbre fókuszáljuk látóterünket, az a kérdés, mi kerül majd az új kormány programjába. Ez hosszú lista szokott lenni. De ha szélesebb távlatokat fogunk át, egyetlen kérdésünk marad. Mi az RMDSZ célja? Erdély kulturális arculatának megőrzése? Vagy - csúnyán fogalmazva - robbanás nélkül földre tenni a gépet? Csökkenteni az asszimiláció fájdalmait? Az a célunk, hogy az erdélyi magyarságot ne csak megtartsuk, meg is erősítsük. Ez nem is olyan egyszerű. A t ermészetes asszimiláló hatás akkor is érvényesül, ha nincs erőszakos beolvasztó politika. Mert a többség nyelve, kultúrája dominanciára hajlamos. Ha csak a szomorú demográfiai mutatókat nézném: mondhatnám azt is, csak fájdalomcsillapításról van szó. De az elmúlt nyolcvan év bizonyítja: van bennünk túlélési képesség. Mit várnak az anyaországtól december 5e után? Miben segíthetünk? Itt kell tartani a magyarokat a szülőföldjükön. Ám ez áldozatot követel. Ehhez komolyan támogatni kell a magyar kulturális és a nyanyelvű intézményeket. Mert egy kisebb létszámú, szétszórtan élő közösség intézményeit drágább fenntartani. És szükséges a gazdasági kapcsolatok erősítése is. De én a kettős állampolgárság kérdésének megoldásáról sem mondtam le. Azt mondják, hogy az erd élyi magyar, ha tömegesen áttelepülne, notórius jobboldali szavazó lenne. Biztos ez? Ezt nem lehet tudni. Mert az erdélyi ember, ha Magyarországon él, már magyarországi szavazó lesz. Úgy is viselkedik. De ez nekem tulajdonképpen közömbös. Miért? Mert az erdélyi magyarok esetében nekem egyetlen szavazat a fontos. Melyik? Amit az RMDSZre adnak. Így a jó. vissza Támadás szavazócédulával – A referendum haszna 168 Óra 2004/50 Szerző: Lakner Zoltán Elmaradt a fordulat, a december 5i népszavazás eredménytelenül zárult. Nemcsak azért, mert a kérdésekre adott válaszok egyike sem kapta meg kétmillió választópolgár támogatását. Amiatt is, mert a pártok nem érezték kényszerítve ma gukat, hogy eddigi magatartásukon változtassanak. Újabb adag feszültség, csalódottság, bizalmatlanság került elő a magyar demokrácia puttonyából. Hogyan látja a politológus? "Támadás!" - adta ki a jelszót a miniszterelnök és a volt miniszterelnök a nép szavazást követő néhány órában. Orbán Viktor még december 5én este közölte: a népszavazás érvényes és eredményes. Ez ugyan jelenthet itt bármit, mivel a magyarországi népszavazásszabályozásban az "érvényesség" kifejezésnek nincs jogi relevanciája. Orbán rögvest levonta a tanulságot is: a magyar embereket elsősorban a létbizonytalanság aggasztja, s a nemzeti összefogás megteremtése legfeljebb a második legfontosabb téma. És váratlan árukapcsolással máris a jövő évi költségvetés bírálatát nevezte fő teendőj ének. A kormányfő nem maradt adósa a Fidesz elnökének. Első megszólalásának domináns eleme volt a Fidesz felelősségének és vereségének hangsúlyozása. Holott az MSZP és az SZDSZ álláspontja mindkét népszavazásra feltett kérdésben alulmaradt. A le nem adott ötmillió voks nagyvonalú "hozzászámolása" a kormánypártok által javasolt "nemhez" félrevezető. Igyanis mindkét fél vesztett. És mind a kettő győzelmet ünnepel. Teszik, mert tehetik. Olyan eredmény született, amely valóban értelmezésre szorulna. Ha eredmé nyes lett volna a voksolás, szűkebb lenne a mozgástér. Értelmezni kellene akkor is - különösen kétmillió "igen" esetén - a jogi
