Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-16
34 Ellenzéki győzelem - Az ellenzéki jelölt, Traian Basescu győzött a romániai elnökválasztás második fordulójában Heti Válasz 2004. december 16. Szerző: Botos László Basescu sikere alaposan felborította a pa pírformát, hiszen az esélyesnek tekintett Nastase az első fordulóban még több mint hét százalékot vert rá riválisára. A vasárnapi romániai elnökválasztás második fordulójában Traian Basescu bukaresti polgármester, az ellenzéki Jog és Igazság (DA) koalíció elnökjelöltje a szavazatok kilencvenkilenc százalékának összesítése alapján 51,8 százalékot, a leköszönő, magát szociáldemokratának mondó Adrian Nastase kormányfő 48,2 százalékot kapott. Basescu az első fordulóban hét százalékkal kapott kevesebb szavazato t riválisánál. Nastase a választási kampány során folyamatosan a jól bevált szociális demagógiával élt. Az ország legelmaradottabb vidékeinek szavazataira számított, és bízott abban, hogy sok helyen a megfélemlített emberek nem mernek ellene szavazni. Pár tjának polgármesterei számos kis településen megtorlást helyeztek kilátásba azokkal szemben, akik Nastase ellen akartak agitálni. A különböző juttatásokat több helyen attól tették függővé, hogy a településen lakók részt veszneke a szocialisták választási gyűlésein. A BBC is kiemelte, hogy a szocialisták a közvetett befolyásolás eszközeit is bevetették a választási küzdelemben. Basescu kampányát a középoszály megnyerésére építette, és élesen bírálta az úgynevezett szociáldemokrata vezetőket, akik millárdoka t kerestek a privatizáción. Fő bázisai a nagyobb városok voltak, s ez nem véletlen, hiszen a főváros, Bukarest polgármestereként sok tapasztalatot szerzett az urbanizációs problémákról. Basescu győzelme akár bizonytalanságot is okozhat, mivel a két héttel ezelőtti választásokat Nastase pártja nyerte meg. De a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget még a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségével kötött koalícióval sem tudja biztosítani. A most elnöknek választott Basescu megteheti, hogy a legtöbb sza vazatot szerző szociáldemokraták helyett saját pártját kéri fel kormányalakításra. A sajátos romániai helyzet miatt az elnökválasztás végeredménye közvetlenül befolyásolhatja a kormányalakítást. Az általános választásokon az Adrian Nastase leköszönő kormá nyfőt jelölő Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Román Humanista Párt (PUR) szövetsége győzött, a képviselőházban 132, a szenátusban 57 helyet kapott. Második a Traian Basescut jelölő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Demokrata Párt (PD) szövetség, a DA 112 kép viselői és 49 szenátori hellyel, harmadik a NagyRománia Párt (PRM) 48 képviselővel és 21 szenátorral, negyedik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 22 képviselővel, 10 szenátorral. A magyarokon kívül még tizennyolc románai nemzeti kisebbségnek ju t egyegy képviselőség. A szocialisták forgatókönyve szerint pártjuk a humanista szövetséggel és az RMDSZ támogatásával, valamint még legalább 13 nemzeti kisebbségi képviselő segítségével megszerezheti a parlamenti többséget. A két forduló között a liber álisdemokrata szövetség is bejelentette kormányalakítási szándékát, bízva abban, hogy Basescu lesz az új államfő. A román törvények értelmében az államfő azt a pártot kérheti fel kormányalakításra, amelyiknél biztosítottnak látja a kormánytöbbséget. A DA ugyan kevesebb képviselői helyet szerzett, mint a kormányzó szociáldemokraták, ám ha a Nastaséékkal közös listán induló, ám nézeteiben inkább a jobboldallal rokonszenvező Humanista Párt átállna, máris a DA alkothatna többségi koalíciót. Basescu győzelmébe n nagy szerepe lehet a magyar szavazók távolmaradásának. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ugyanis Nastase támogatására szólította fel a magyar választókat. Igaz, a felhívás csak részben volt eredményes. Az RMDSZ így is kormányzati szerepre számíthat. A DAnak u gyanis a PURral együtt sem lesz abszolút többsége. A szélsőjobboldali NagyRománia Párt elfogadhatatlan az EU számára.
