Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-16
14 exponálása és a Medgyessykormány gazdaságpolitikai inkompetenciájának bizonyítása volt. Az eredmény: az MSZP népszerűségének csökkenése révén a Fidesz a nyáron ledolgozta a nagyobbik kormánypárttal szemb eni lemaradását, majd - miután 2003 szeptemberében a fejleményektől pánikba esett szocialistáknál kitört az egy éven át tartó belháború - januárra húsz százalékos előnyre tett szert a biztos szavazók körében. Az offenzíva második, Orbán Viktor februári é vértékelő beszédével kezdődő szakaszában a Fidesz elsősorban elutasítottságának csökkentésére törekedett. Ezt az időszakot Orbán konfrontációkerülő szereplései, a hagyományos jobboldali témák elhagyása, ideológiamentes, "az embereket érintő" kérdések fesze getése jellemezte. Az EPkampány bevezető szakaszának központi fogalma a "bizonytalanság" lett; a Fidesz márciusi szövetségi gyűlésén (lásd: Egy vidám szombat, Magyar Narancs, 2004. április 1.) erre rímelt a nemzeti petíció négy pontja, illetve az EPkampá ny Munka, otthon, biztonság! jelszava. A populista, de pozitív üzenetekre épülő kampány (az egymással elfoglalt, majd hisztérikus hajrába kezdő szocialistáknak is köszönhetően) zavartalanul bontakozott ki; csupán Medgyessy Péter februári parlamenti beszéde és "közjogi javaslatai" vették ki néhány hétre a Fidesz kezéből a kezdeményezést. Bár az egykori miniszterelnök váratlan kezdeményezései (a politikai élet többi szereplőjéhez hasonlóan) átmenetileg defenzívába szorították a legnagyobb ellenzéki pártot, a mai Fideszálláspont szerint szó sem volt zavarról. "Az elnökségben felmerült, hogy keményen szembe kéne szállni a kezdeményezésekkel, de ez egy pillanat alatt szertefoszlatta volna az elutasítottság csökkentésére irányuló erőfeszítéseinket" - hangzik egy mostani értékelés. Végül az az álláspont kerekedett felül, hogy Medgyessyt (akár a kezdeményezés átengedése árán is) véleménye bővebb kifejtésére kell szorítani, és várni offenzívája kifulladását. Utóbbi - egy szocialista forrásunk szerint a kormányfő elbi zonytalanodása miatt - be is következett. Az MSZP újabb, Ron Werber visszahívásával fémjelzett irányváltása után a Fidesz gondosan felépíthette kampányát, melyet május végén az MSZP lázas hazugsággyárazása már nem tudott megállítani. A Fidesz (önértékelése szerint) a besöpört 12 európai parlamenti mandátumnál többet nyert az EPválasztáson: az MSZP hibáinak és saját kampányának köszönhetően sikerült megváltoztatnia a róla kialakult negatív képet, és mérsékelt, kormányképes, a szocialistákat belátható időn b elül leváltó erő imázsát kialakítania magáról. Ehhez járultak a párt és a nem jobboldali média javuló kapcsolatai, Orbán egyre gyakoribb "első nyilvánosságbeli" szereplései. Az EPválasztás után - ellenfelei félelmeivel és radikális támogatói elvárásaiva l szemben - a Fidesz tartózkodott a kormány legitimációjának megkérdőjelezésétől. "A párt megváltozott képének védelme fontosabb volt, mint a semmiféle jogi következménnyel nem járó hangoskodás" - értékelt egy pártvezetés közeli forrásunk. A nyáron a Fides z hivatalosan tartózkodott mind a szocialisták, mind az MDF (ugyanekkor élesbe forduló) belharcának kommentálásától. A júliusban egyre inkább kormányválságjelleget öltő MSZPn belüli feszültségeket az ellenzék vezető ereje először "szakmai" érvekkel próbál ta kommentálni, időnként vicces eredménnyel. Szalay Ferencnek, a párt ifjúsági és sporttagozata vezetőjének ebbéli erőfeszítései során sikerült kiizzadni magából azt a mondatot, miszerint a sportminiszteri posztról történő lemondását felajánló Gyurcsány Fe renc "egyenesen galádságot" követett el az Athénba készülő olimpikonok "cserbenhagyásával" (az értékelést néhány nappal később Medgyessy Péter is átvette); majd Révész Máriusz korrigált, "bizalmi válságnak" minősítve a Bárándy Péter és Gyurcsány távozási s zándékával kialakult helyzetet. A kormányválság tényleges kirobbanásakor a Fidesz (főleg két évvel korábbi önmagához képest) továbbra is tartózkodóan viselkedett, amit a párt politikájának jobboldali bírálói (így a Jobbik októberi országos rendezvényének t öbb felszólalója) puhaságnak bélyegeztek. "A polgári körök egy része nyilván az első szóra a Kossuth térre vonult volna forradalmárkodni, összezárva a szocik sorait, a Fideszt pedig visszalökve a hangoskodó, felelőtlen ellenzéki párt szerepébe, melytől épp en szabadulni akart" - értékeli a kritikát idézett forrásunk. Bár az augusztusszeptemberi visszafogottság indokául felhozott érvek meggyőzőnek tűnnek, több forrásból úgy tudjuk: a Fideszvezérkar elsődleges célja a kormányfőváltás kérdésének MSZPn belü li eldőlte után Gyurcsány Ferenc mielőbbi sarokba szorítása lett. Megnehezítette ezt, hogy a későbbi kormányfő vagyonszerzésének körülményeit (melyek a legnagyobb támadási felületet szolgáltatják ellenfelei számára) a Fidesz és a jobboldali sajtó jó egy év vel korábban, sportminiszteri kinevezése után sokáig napirenden tartotta. Így a Magyar Nemzetben és a Reformban idén szeptemberben felmelegített "leleplezések" kevés újdonsággal szolgáltak. Ráadásul ma már a Fideszben sem tagadják, hogy a kormányfő üzletem beri
