Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-16
15 múltjában rejlő lehetőségeket és Gyurcsány MSZPn belüli helyzetét tévesen ítélte meg a vezérkar. "Azt hiszem, a szűkebb pártvezetés nem blöffölt, amikor Gyurcsánynak a Fidesz számára lottóötössel felérő győzelméről beszélt" - véli egy országos Fideszpolitikus, aki szerint "a megállapítás egy komoly, de téves helyzetértékelés eredménye volt". Referendumok Gyurcsány személye logikusan tette a Fideszkommunikáció központi témájává a privatizáció kérdését, ami többszörös hozadékkal kecsegtetett: a Fi desz október els ő felében hetekre átvette a kezdeményezést az üggyel. A kérdés felvetését egy Fideszpolitikus manapság a következőkkel magyarázza: "Magyarországon a vállalkozó és az üzletember - nem teljesen alaptalanul - szitokszónak számít. A privatizációs stop követel ésével kialakíthattunk volna egy olyan légkört, melyben a miniszterelnök üzletemberi múltja egészében megkérdőjeleződik." A magánosításügyi népszavazás kiírását azonban megakasztotta, hogy a feltett kérdés az Alkotmánybíróság elé került, így a "baloldali" mondanivalót a Fidesz a Munkáspárt egészségügyi antiprivatizációs kérdésének felkarolásával pótolta. Bonyolultabb volt Orbánék viszonya a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) honosítási elképzeléseihez. A 2000ben MVSZelnökké választott Patrubány Miklós szorgalmazta állampolgárságkiterjesztés felvetését a Fidesz hosszú id őn keresztül elutasította (lásd: Összmagyarok egymás közt, Magyar Narancs, 2004. november 25.). Ennek egy Fideszpolitikus szerint két oka volt: a párt külpolitikusai Németh Zsolttal az élen (és az MVSZ 2000es belharcaiban Patrubánnyal szemben fellépő Dur ay Miklós támogatásával) komolyan tartottak a kedvezményes honosítás által gerjesztett elvándorlás hatásaitól, mert (sarkítva) "a szállásterület kiürülésétől" féltek, azaz ún. nemzetpolitikai szempontok alapján ellenezték az állampolgárság tömeges kiterjes ztését. A másik ellenérv jóval kézenfekvőbb volt: a Fidesz vezetőinek mai értékelése szerint a szocialisták a 2001. decemberi OrbánNastasepaktumot követő xenofób kampánnyal álltak föl a padlóról, és nyerték meg a választást. A Fideszvezérkar a Narancs e gyik forrása szerint "tisztában volt azzal, hogy az MVSZkezdeményezés felkarolásával magas labdát ad fel a baloldalnak, de végül a Gyurcsány megválasztása után kialakult harci hév kerekedett felül". Egy másik informátorunk úgy emlékszik: "Tudtuk, a határo n túli magyarokkal foglalkozni nem népszer ű dolog, de Orbán épp a kettős állampolgárság ügyével kapcsolatban jelentette ki, hogy vannak olyan morális kérdések, melyekben szavazatveszteséget is kockáztatva állást kell foglalnunk." A kezdeményezés támogatása azonban a Fidesz számára nem vagy legal ábbis nem csupán erkölcsi, hanem nagyon is gyakorlati kényszer volt. A párt legstabilabb támogatói körét alkotó jobboldali szavazók számára ugyanis "a nemzet határokat átívelő újraegyesítése" azon kulcskérdések egyike, melyek mentén 2002ben a polgári körö k "másik Magyarországa" létrejött. Orbán többek között a státustörvény védelmével indokolta a mozgalmat életre hívó Dísz téri beszédében az "együtt mozdulni" képes körök szükségességét. A Fidesz képének elmúlt időszakbeli újraszabása, "pragmatikus néppártt á" válása során elhanyagolt törzsszavazók aligha fogadták volna kitörő örömmel, ha pártjuk mellébeszél egy, számukra igen fontos kérdésben. A némi hezitálás után felkarolt kezdeményezés "alkalmas volt arra, hogy a Fidesz mozgósítsa szavazóit, sőt elvileg m ég az sem tűnt kizártnak, hogy a közel másfél millió júniusi Fideszszavazathoz társulhat még félmillió (akár liberális és baloldali) igen" - mondja egy Fideszpolitikus. Végül sikerült valamivel több szavazót rávenni az állampolgárságügyi igenre, mint ah ányan júniusban a Fideszt támogatták az EPválasztáson. Ebben az értelemben a népszavazás korántsem tekinthető a párt vereségének, legfeljebb az okozhatott meglepetést, hogy a szocialisták "pártjuk állapotához képest meglepően jól teljesítettek a kampányba n". Újra populizmus Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Fidesz jobboldali törzsközönsége ne élné meg katasztrófaként az eredményt. Annál is inkább, hogy a kedvezményes honosítás ügyében a kampányban előkerült igen párti liberális és baloldali érvek hatására minden bizonnyal számos nem jobboldali honfitársunk is az MVSZ kezdeményezése mellett szavazott. Ha viszont így van, a legendás kétmilliós Kossuth téri tábor jelentős részének el kellett pártolnia a "nemzet határokon átívelő újraegyesítése" mellől . Ennek fényében érthető, hogy miközben a Fideszvezetők igengyőzelemről és népszavazási sikerről beszéltek, a jobboldali és
