Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-13
12 kapcsán a választmány azt javasolta az elnökségnek: szerezzen érvényt a kongresszuson elfogadott elveknek, vagyis, hogy a vita után közösen meghozott döntést utólag senki ne vitathassa. Szóba került Hiller István főállású pártelnöksége, vagyis az, hogy a jövő év első felében - ígéretéhez híve n - lemond a miniszterségről. Szocialista körök szerint ez tavasszal várható. Értesüléseink szerint a kormányfő az MSZP érdekében azt szeretné, ha már februártól, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetétől új vezetője lenne a kulturális tárcának. A Fides z a népszavazásról: megbillenés Pozitív a mérleg, egy megbillenéssel - összességében így értékelte az elmúlt évet Orbán Viktor, illetve a Fidesz elnöksége hét végi, kétnapos siófoki ülésén. A zárt összejövetelen az európai parlamenti választások eredményé t rendkívül kedvezőnek nevezték; a két időközi választás soproni mandátumának a megszerzése szintén siker a Fidesz számára, s reményeik szerint Szécsény parlamenti képviselője is fideszes lesz. Részletesen elemezték az előző vasárnapi népszavazási eredmény eket is. A kórházprivatizáció elutasítása ügyében ugyan nem volt eredményes a referendum, de a Fidesz vezető politikusai szerint azt is sikernek lehet elkönyvelni, hogy a szavazók kétharmada igent mondott az ügyben. A kettős állampolgárságról szóló népsza vazás "billentette meg" a pozitív mérleget. Ugyanakkor mindebből - mint megtudtuk - azt a konklúziót lehet levonni a Fidesz szerint, hogy egy "nemzeti ügy" zászlóra tűzése nem elég a hatásos mozgósításra, különösen, ha erőteljes a létbizonytalanság érzése a választók körében. Az is elhangzott, hogy a Fidesz kényszerhelyzetbe került a határon túliak kedvezményes állampolgárságával kapcsolatos ügyben, de nem tehetett mást, mint hogy határozottan az "igen" mellett kampányolt. Információink szerint a részletes népszavazási adatok ismeretében az is kitűnt, hogy a jól mozgósítható Fideszszavazók 1015 százaléka valószínűleg nem érezte kötelezőnek, hogy két igennel voksoljon. Lapunkat úgy tájékoztatták: a Fidesz megvárja a privatizációs népszavazás kapcsán az Alko tmánybíróság döntését A Fidesz abban az esetben valószínűleg fenntartaná kezdeményezését, ha a referendumot a jövő őszre írnák ki. Így elég sok idő telne el a mostani kétigenes népszavazás után, s ismét lehetne mozgósítani a társadalmat - a munkaotthonbi ztonság hármas jelszavával. (Cs. I.) vissza Új magyarmagyar napirendet! Népszabadság • Bauer Tamás • 2004. december 13. A népszavazás a közvetlen demokrácia eszköze arra, hogy korrigálja a képviseleti demokrácia dönt éseit, vagy kikényszerítsen elmaradt döntéseket. Népszavazás kezdeményezésével a választásokon el sem indult szervezetek, az Országgyűlésbe be sem jutott vagy - bár ez nem helyeselhető - éppen ellenzékbe szorult pártok fellebbezhetnek a választópolgárokhoz a kormánytöbbség döntéseivel szemben. Alkotmányunk viszonylag enyhe követelményeket szabott az effajta korrekcióhoz: elegendő összegyűjteni kétszázezer aláírást egy kérdés feltevéséhez, majd megszerezni a választásra jogosult állampolgárok negyedének tá mogató szavazatát ahhoz, hogy a választásokon többséget szerzett pártok akaratával ellentétesen kelljen eljárni. Ez az, amit a kezdeményezőknek - a Munkáspártnak, illetve a Magyarok Világszövetségének - és az őket támogató jobboldali pártoknak nem sikerült elérniük. Az egyik kérdésben a választók 24, a másikban 19 százalékának támogatását kapták meg, tehát mindkét kérdésben megmaradt a parlamenti többség joga, hogy belátása szerint döntsön. Mi következik a két eredményből? Az egészségügyi privatizáció ügyé ben a kezdeményezők és támogatóik szándéka az volt, hogy megtiltsák a kormánynak és az önkormányzatoknak, hogy magánkézbe adják a tulajdonukban levő egészségügyi intézményeket. A Fidesz vezetői úgy értelmezték a népszavazás eredményét, hogy a leadott szava zatok közel kétharmados többségével ez a tilalom létrejött. Ez nem így van, hiszen a tilalmat csak a választópolgárok 25 százalékának egybehangzó szavazata hozhatta volna létre. A kormánynak és az önkormányzatoknak továbbra is joguk van magánkézbe adni egé szségügyi intézményeket. A kormánynak és az Országgyűlésnek viszont úgy helyes szabályoznia az egészségügyi privatizációt, hogy garanciák keletkezzenek azokkal az esetleges kedvezőtlen hatásokkal szemben,
