Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-09
10 csak patakzott a könny a s zeméből. Volt, aki a mise alatt ráborult a padra, úgy zokogott. A nemzeti színű zászlóra az emberek fekete szalagot kötöttek, és az ünnepség után nem énekelték el a Himnuszt. Azt mondták, nincs erejük hozzá. Próbáltuk értelmezni, hogy mi történhetett odaha za, de nem találtunk elfogadható választ. A határon túliaknak mindig is az anyaországhoz való tartozás tudata segített megőrizni magyarságukat. Most úgy érzik, az anyaország arcul csapta, elárulta őket. - Az indulatok csitítása helyett az egyházak is azt a hangulatot erősítették, hogy nemzeti sorstragédia lesz, ha nem kerekedik felül az "igen". Nem érzi úgy, hogy az egyházi vezetőknek árnyaltabban kellett volna fogalmazniuk? - Azért nem érzem így, mert kész helyzettel álltunk szemben. Ismétlem: mi a kezdet ektől azt mondtuk, hogy a kettős állampolgárságról nem népszavazáson, hanem - ahogyan ez más, nálunk kisebb és nagyobb országokban is történt - a parlamentben kell dönteni. - A Magyar Katolikus Püspök Kar népszavazási körlevelében utalás sincs erre. - Egy körlevélnek, amit felolvasnak a templomokban, rövidnek kell lennie. Ahhoz, hogy részletesen kifejthessük a véleményünket, sokkal nagyobb terjedelemre lett volna szükség. A katolikus egyház ugyanakkor tudatosan ügyelt arra, hogy a kettős állampolgárságról szóló vitának elvegye a pártpolitikai élét. A lényeg most az: ha már a politikusok rosszul végezték a dolgukat, és csúfos eredménnyel végződő népszavazás lett egy olyan kérdésből, ami a józan ész szerint a parlament hatáskörébe tartozik, akkor ugyanezeknek a politikusoknak kötelességük jóvá tenni a hibájukat. Méghozzá minél rövidebb időn belül. Tudniuk kell a pártoknak, hogy ez a népszavazás nagyon mély sebeket ütött a határon túli magyarok szívében, és minél tovább marad nyitott a seb, annál drámaibbá váli k a helyzet. Gyergyószentmiklóson valaki egyenesen úgy fogalmazott, hogy attól tart, ezek után a magyarok még súlyosabb zaklatásoknak lesznek kitéve. - Mások szerint viszont a határon túliak éppen akkor lettek volna kitéve zaklatásoknak, ha a népszavazáso n győz a kettős állampolgárság. - Nem hiszem, hogy ez a feltételezés megfelel a valóságnak, de nem is szeretnék ebbe a kérdésbe belebonyolódni. Abban viszont biztos vagyok, hogy a határon túli magyarok nem akarják tömegesen elhagyni a szülőföldjüket. Én is falun nőttem fel, nagyon jól tudom, hogy már az is milyen nehézségeket jelent egy idősödő embernek, ha faluról városba költözik. Tehát nem egy másik országba, hanem faluról városba. A túlnyomó többség ezt nem akarja. - A katolikus és a református egyház is számos fórumon kinyilvánította álláspontját a kettős állampolgárságról. Mi az oka annak, hogy ilyen kevesen hallgattak az egyházak szavára? Ennyire csekély a támogatottságuk? - Biztosan lesznek, akik szeretnének ilyen következtetéseket levonni a népszav azás eredményéből. A templomba járók közül is sokan voltak, akik teljesen elbizonytalanodtak, és úgy döntöttek, inkább el se mennek szavazni, mert ebben a politika által provokált zavaros helyzetben nem látnak világosan. A tanulság számunkra csak az, hogy az álláspontunkat sokkal korábban és sokkal határozottabban nyilvánvalóvá kellett volna tennünk, akkor talán elébe mehettünk volna a pártpolitikai csatározásoknak. Mondom: talán. Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy tényleg sikerült volna ilyen hangos kampány közepette. vissza EUtaggá válhat valaha Ukrajna? Világgazdaság [20041209] Kényes helyzetbe kerülhet az E urópai Unió, ha a Nyugatbarát Viktor Juscsenko kerül ki győztesen az ukrajnai hatalmi harcból. Miközben ugyanis az ukrán ellenzék egyre nagyobb reményeket táplál az ország európai integrációjával kapcsolatban, Brüsszel hallani sem akar arról, hogy tagjelö ltnek ismerje el a szovjet utódállamot. Benita FerreroWaldner külügyi biztos nemrég világossá tette, hogy Ukrajna csatlakozásának kérdése nincs napirenden, és a legnagyobb tagállamok mind osztják ezt a nézetet. Egyedül Lengyelország
