Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-09
11 érvel határozottan a m ellett, hogy nem szabad kizárni a majdani teljes jogú ukrán tagságot – írja a The Wall Street Journal Europe. Az Ukrajnával fenntartott kapc solatok várhatóan előkelő helyen szerepelnek majd a jövő hét végi EUcsúcsértekezlet napirendjén, amikor egyébként a Törökországgal való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről is dönteniük kell a huszonötöknek. Arra azonban nem lehet számítani, hogy a köze ljövőben felülvizsgálják az elutasító megközelítést. A hivatalos megfogalmazás szerint „a teljes jogú tagság nem az egyetlen lehetséges módja a kapcsolatok elmélyítésének”. Ezen gondolat jegyében jelenleg is folyik annak a hároméves együttműködési megállap odásnak a kidolgozása, amely új dimenziókkal bővítené az EU és Ukrajna között 1994 óta létező partnerségi és együttműködési egyezményt. Kijev mindeddig nem adott be hivatalos csatlakozási kérelmet Brüsszelnek, Juscsenko azonban azt ígéri, hogy elnöki meg bízatása alatt csatlakozási tárgyalásokat kezd mind a NATOval, mind az EUval. Az EurActiv által idézett szakértők szerint Brüsszel kénytelen lesz legalább hosszú távú lehetőségként elismerni az ukrán csatlakozást, amennyiben az ellenzéki jelölt hatalomra jut, és megindítja az ígért demokratikus reformokat. Nehéz lesz megindokolni, miért zárják be Ukrajna előtt a kapukat, amikor a jugoszláv utódállamokat, Albániát, sőt Törökországot is a majdani csatlakozás lehetőségével biztatják. Az ügy azonban nemcsak Ukrajna nagysága, a demokratikus hagyományok gyengesége és a gazdaság fejletlensége miatt kényes, hanem azért is, mert Moszkva hallani sem akar szomszédja nyugati integrációjáról. Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban azzal vádolta meg az uniót, hogy „g yarmati” megközelítést alkalmaz, a mikor úgymond beavatkozik a választási küzdelembe – idéz az AFP. Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője ezt visszautasította, mondván: Európának nincsen elnökjelöltje, csak a választások tisztaságáért aggódik. Az unió habozó magatartása egyébkén t az ukrán lakosság hangulatán is jól tükröződik. Míg tavaly nyáron majdnem kétharmados volt az EUcsatlakozás támogatottsága, ez mára 50 százalék körülre csökkent. vissza A vajdaságiak nemet mondanak Népszava 2004. decemb er 9. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nem támogatja jelenlegi formájában sem a magyar kormány javaslatát a nemzetpolgárság intézményéről, sem a Szülőföldprogramot, és kezdeményezi a határon túli magyar legitim szervezetek nemzetközi konferenciáját, amelyen egységes álláspontot alakítanak ki a kettős állampolgárságról - jelentette be szerdán Szabadkán Kasza József, a VMSZ elnöke. A pártelnök szerint a VMSZ tanácsa keddi ülésén úgy döntött, hogy a január 67én Szabadkán rendezendő konferenciára a Ma gyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) résztvevőin kívül meghívják a NyugatEurópában és a tengeren túl élő magyar közösségek képviselőit is. Kasza sajtótájékoztatóján bírálta a Magyarok Világszövetségét, amiért elhamarkodottan kezdeményezte a népszavazást. A re ferendum kudarca várható volt, s a VMSZ erre a veszélyre ideje korán felhívta a figyelmet. Kasza szerint csak az "igenek" és "nemek" túl szoros aránya meglepő. "Azt gondoltuk, hogy az anyaországiak jobban érzik, hogy milyen helyzetben vannak a határon túl iak, s érzékelik, hogy történelmi pillanatról, a nemzet szellemi, határmódosítás nélküli egyesítéséről van szó" - mondta Kasza. A pártelnök szerint az egész a kárpátmedencei politikum dörzsöli most a tenyerét amiatt, hogy "ismét napvilágra került a magyar széthúzás". A pártelnök szerint nincs ok az elkeseredésre és radikális lépésekre, a magyarigazolványok tömeges visszaadására és gyászlobogó kitűzésére. Tárgyalásra és józan gondolkodásra van szükség, más megközelítéssel, keményebb hozzáállással eredményre lehet jutni az elkövetkező évben.
