Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-03
38 lemondását is felvetette arra az esetre, ha sikertelen lesz a népszavazás. Ágh úgy vélte, ha meg is lesz a bő kétmillió igen a kettős áll ampolgárság ügyében, a Fidesz számára ez csak a lakosság negyedének támogatását jelenti. Ágh elismerte, hogy a kormánypártok tábora sem egységes a kérdésben, ugyanakkor úgy vélte, súlyos politikai hibát követtek el azok a szocialista poltikusok, akik a pár telnök és a kormányfő határozott "nem"je után azt mondták, mindenki szavazzon lelkiismerete szerint. Kiszelly Zoltán szerint az MSZP 15 éves eddigi nemzetpolitikáját értékeli le visszamenőleg is a "nem"re való felszólítás. Gyurcsány ezzel elkövette els ő komoly politikai hibáját, hiszen a saját maga által kitalált "nemzeti közepet" vonta vissza. Szerinte ha a voksolás érvénytelen lesz, azzal a párt új vezetése Gyurcsány és Hiller győznek. Ha az "igenek" nyernek ebben a kérdésben, akkor számolniuk kell a párton belüli ellenzék előretörésével. Ahogyan Orbán a balközép szavazók megnyerésére játszik, s mintegy teszteli a Fidesz baloldali támogatottságát, úgy beszél az MSZP belső ellenzéke jobbközépre. Kiszelly ide sorolta Németh Miklós megszólalását is, mely szerinte egyfajta "bejelentkezés a kormányfőjelöltségre". A politológus szerint a másik oldal is leegyszerűsíti a kérdést, amely valóban besorolható az ország számára legfontosabbak közé. A Fidesz arra használja a népszavazást, tette hozzá, hogy Kósa Fere nctől Csurka Istvánig mindenkit egy oldalra állítson, ami a párt számára ismét felveti a 2006os kétharmados győzelem lehetőségét. Döntések és támadások A kettős állampolgárságról szóló népszavazást, mint ismertes, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kezd eményezte. A szervezet 1996 óta szorgalmazta , hogy még az uniós csatlakozás előtt váljon lehetővé a határon túli magyarok kettős állampolgársága. Az MVSZ tavaly augusztusban kezdte el az aláírásgyűjtési akciót. A voksoláson felteendő kérdést az Országos V álasztási Bizottság (OVB) tavaly szeptember közepén hagyta jóvá. Október elején azonban egy magánszemély az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult a kérdés alkotmányosságának eldöntése érdekében. A taláros testület végül idén március 1jén hagyta helyben a válas ztási bizottság határozatát. Az MVSZ július 2áig összesen 474 ezer aláírást gyűjtött össze, ebből - a hiányos adatok miatt - 320 ezret adtak át az OVBnak, amely végül 277 ezer aláírást hitelesített. Az Országgyűlés szeptember közepén egyhangú szavazással döntött arról, hogy ügydöntő népszavazást kell kiírni a kettős állampolgárság ügyében. A határozatot ugyancsak megtámadták az Alkotmánybíróság előtt; végül a testület október 26i döntése elutasította az ügydöntő népszavazást elrendelő országgyűlési határozat ellen benyújtott kifogás okat, s ezzel helybenhagyta a parlament döntését. Az AB határozatához párhuzamos indoklást írt Bihari Mihály és Kiss László alkotmánybíró, különvéleményt pedig Kukorelli István és Holló András, a testület elnöke. Az AB egyébként, hasonlóan a Munkáspárt nép szavazási kezdeményezéséhez, az országgyűlési határozat kapcsán már nem vizsgálta a feltett kérdés alkotmányosságát, szerepe, melyet maga határozott meg, csak a jogorvoslatra korlátozódott. A testület így csak azt vizsgálata, hogy a parlamenti határozat me gfelele az alkotmány és a vonatkozó jogszabályok előírásainak. Az MVSZ által kezdeményezett népszavazáson felteendő kérdés a következő: "Akarjae, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampol gárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. paragrafus szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazo lja?" Mádl Ferenc államfő korábbi döntésében december 5re tűzte ki a Munkáspárt által kezdeményezett, az egészségügyi közszolgáltató intézmények tulajdonlásával kapcsolatos ügydöntő népszavazást. A köztársasági elnök élve jogkörével úgy határozott, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazás időpontját is ugyanerre a napra tűzi ki. Mivel egy népszavazás lebonyolítása mintegy 3 milliárdos költséget jelent, ésszerű volt a két népszavazást egy időpontban tartani, így ugyanis csak 50 millió forintos töb bletköltséggel kell számolni.
