Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-03
39 Újabb "fogás" a kormányon A parlamenti pártok megosztottak a kérdésben; az MSZP és az SZDSZ nem támogatja a kettős állampolgárság megadását, az MDF és a Fidesz viszont igen. Magát a népszavazási kezdeményezést azonban kezde tben nemhogy az ellenzéki pártok, de lényegében egyetlen komoly politikai erő sem támogatta - ismertek a Fidesz vezetőinek és az Orbánkormány volt tagjainak idevágó nyilatkozatai. A Fidesz álláspontja akkor változott meg, amikor idén nyáron - a kellő szám ú aláírás hitelesítése után - már biztossá vált, hogy ügydöntő népszavazás lesz. Kivétel nélkül a kettős állampolgárság megadása mellett foglaltak állást ugyanakkor a határon túli magyar szervezetek. Bár elmondták, hogy a kezdeményezéssel nem értenek egyet , de ha már szavazásra kerül a sor, akkor nyilvánvalóan az igeneket támogatják. A kettős állampolgárság megadásának kérdése az utóbbi kéthárom hétben viszont igazi pártpolitikai kampánytémává vált. A Fidesz felismerte, hogy a támogatók mellé állva újabb fogást találhat a kormánypártokon és ennek megfelelően kezdett kampányolni is. A tét ugyanis nem kicsi egyik oldal számára sem: az új szocialista kormányfő első igazi politikai megmérettetése lesz a vasárnapi népszavazás, ugyanakkor a Fidesz meg akarja ál lítani Gyurcsány Ferenc eddig sikeres offenzíváját. Az ellenzéki párt számára pedig a nemzetpolitika olyan terepnek látszik, ahol a kormánypártok verhetőek. Ráadásul az SZDSZ és az MSZP attól tart, ha sikeres lesz a népszavazás, az újonnan honosított állam polgárok az ellenzék szavazóbázisát erősítik majd. A népszavazás sikere azon múlik, hogy a mintegy nyolcmillió választópolgár 25 százaléka, vagyis legalább kétmillió ember azonosan - igennel vagy nemmel - válaszol a feltett kérdésre. Politológusok és közv éleménykutatások szerint erre kevés az esély. Magyarországon 1989 óta négy referendumot tartottak, ebből három volt érvényes és eredményes, egy pedig érvénytelen. A rendszerváltozás hajnalán megrendezett négyigenes népszavazás 58 százalékos részvételi a ránya óta a szavazási hajlandóság leszálló ágban van. 1990ben, a köztársasági elnök közvetlen választásáról szóló voksoláson 13,98, a NATO csatlakozás miatt kiírt 1997es szavazáson 49,24, az uniós csatlakozásért megrendezett referendumon 45,62 százalékos volt a részvétel. Ez utóbbi két voksoláson az "igenek" száma messze meghaladta a "nemek"ét, ugyanakkor 1989ben az úgynevezett "négyigenes" népszavazáson az első kérdésnél - a köztársasági elnök közvetlen vagy parlament általi választása kapcsán - mindös sze öthatezer szavazat döntött a parlament általi választás mellett. Teljeskörű juttatások vagy csak egy olcsó útlevél? A kormány számításai szerint egyébként, ha a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményeként a határon túl élő magyarság megk apná a magyar állampolgársággal járó jogokat, az várhatóan több száz milliárd forintos többletköltséget jelentene a magyarországi államháztartásnak. Mivel az állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak teljes jogú állampolgársági jogosultságot jelen tene, ezért minden olyan ellátást megkapnának, amire a magyar állampolgárok is jogosultak. Ha a kettős állampolgárság révén a határon túl élő magyarok közül félmillióan költöznének át Magyarországra, az évi együttesen 336 milliárd forint többletkiadást ere dményezne a büdzsében. Ha az áttelepülők száma 800 ezer lenne, akkor az 540 milliárd forint többletkiadást jelentene. Ugyanakkor, mivel kétharmados törvényeket érint az állampolgárság megadása, lényegében a parlamenti pártok megegyezésén múlik, hogy mi le sz - sikeres népszavazás esetén - a jogszabály tartalma. A Fidesz szerint csak útlevelet kapnak a határon túli magyarok, de nyilvánvaló, hogy sem a letelepedéstől, sem a szociális ellátástól nem lehet megfosztani őket. A kormánypártok úgy is érvelnek, hogy csak teljes körű állampolgárságot tudnak elképzelni, akkor, ha az "igenek" győznek. A teljes körű állampolgárság szavazati joggal is jár, amit a törvény állandó magyarországi lakóhelyhez köt. Ez azonban nem jelenthet akadályt egy már magyar állampolgár sz ámára, hiszen bárki minden további nélkül bejeletkezhet magyarországi lakcímre. vissza
