Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-30
33 Háromismeretlenes egyenlet a népszavazás - Az előretolt állampolgár tömi be a politikai deficit réseit Népszava 2004. november 30. A december 5i népszavazás abszurditása abban áll, hogy a választópolgároknak olyan kérdésben kell igennel vagy nemmel szavazniuk, amiben pillanatnyilag nincs sem igen, sem nem. Egyebek között erről is beszélt a lapunknak adott interjúban S zabó Ildikó szociológus, amikor az emberek kétféle nemzetfogalmáról, a szavazás miatti erkölcsi teherről és az érzelmi alapon való politizálásról kérdeztük. - Miért vagyunk ennyire zavarban a december 5én esedékes népszavazás kapcsán? Miért okoz dilemmá t, hogy igennel vagy nemmel feleljünk a kettős állampolgárságról szóló kérdésre? Mikor teszünk jót az erdélyi magyarokkal? Mintha riasztaná az embereket a váratlanul rájuk kényszerített felelősség. - Magyarországon a határon túl élőkkel kapcsolatos nemzeti problematikát az elmúlt 85 évben egyetlen kormány sem tudta megoldani, sem jogi, sem politikai eszközökkel. Érzelmi alapon nem tudja megoldani a szavazó állampolgár sem. A szavazás abszurditását tehát könnyű belátni. Magyarországon két elképzelés él a mag yar nemzet mibenlétéről. A nemzetnek van egy történelmi, kulturális, nyelvi definíciója, melyet áthat a közös származás tudata, ugyanakkor minden kutatás azt mutatja, hogy az a magyar, aki jogi, állampolgári értelemben a mai Magyarországhoz kötődik. Fontos dilemmáról van szó, hiszen a mai politikai osztály is ugyanezt a két elképzelést fogalmazza meg, némiképp akceptálva a másik álláspontját: azok is a nemzethez tartoznak, akik nem itt élnek. A Fidesz kétféle állampolgárságban gondolkodik, ezzel elismeri a jogi definíció jogosságát. A kétféle nemzetfogalom azonban együttesen igaz. - De a gyakorlatban mégis folyton elválik egymástól a kettő. - NyugatEurópa nagy részében az államnemzeti fogalom az igaz. Ott ugyanis az állampolgárságot jogi alapon határozzák meg. Tehát - bár a modern demokráciákban nagy az állampolgárok beleszólási le hetősége - jogilag szabályozott módon határoznak meg mindent, ami a közösségre vonatkozik. Az érzelmi alapon való politizálás ezzel nem illik össze. Az optimális az lenne, ha a kollekív érzelmek és a közösségre vonatkozó szabályok egyaránt érvényesülhetnén ek. Magyarország esetében a trianoni döntés után az állampolgárok egyharmada utódállamba került. Mindez kollektív érzelmeket sértő esemény volt, amivel a korabeli nemzetközi jog szembesült. Az lenne jó, ha a jogi döntéseket a közösség érzelmileg is alá tud ná támasztani. A modern európaiságnak ez a tendenciája. Az európai történelem le akarja zárni azokat a fejezeteket, amelyekben a kollektív indulatok, a fanatizmus, a vezéreknek való alárendelés annyi bajt okoztak. - E pillanatban úgy tűnik, mintha - a nép szavazással - az állampolgárokra akarnák bízni a határon túli magyarok helyzetének megoldását. - A magyar politikai osztály felelőssége és bűne, hogy eddig nem törekedett olyan megoldásra, amely a határon túli magyarok nagyon speciális helyzetét szabályozo ttá, átláthatóvá, jogi normákkal harmonizálóvá tenné. Nem a Duna jegén vagyunk, hogy közfelkiáltással szavazzunk, megvannak ennek az eszközei. Nem etikus olyan dologban szavaztatni, amit a politika elrontott. A választópolgárokat most előretolják, hogy bet ömjék a polititikai deficitek réseit. Fontosnak tartom hangsúlyozni: az elmúlt 1820 év szociológiai kutatásai szerint a mai magyar társadalom megosztott abban, kik tartoznak a magyar nemzethez. Ebben nincs társadalmi konszenzus. A népszavazás pedig nem te remt átjárásokat a két felfogás között, sőt a Fidesz - amely érzelmi és morális kötelezettségként kezeli a választ - értékrendbeli, erkölcsi választóvonalat húz közéjük. Mintha az egyik felfogás erkölcsösebb, értékesebb lenne a másiknál. Ez pedig éppen a t ársadalmi konszenzus ellen hat, innen kezdve ugyanis már nem két felfogás él tovább, hanem az egyik úgy jelenik meg a politikai diskurzusban, mintha erkölcsösebb, magasabb rendű lenne a másiknál. - Játék az erkölcsi érzékünkkel, az érzelmeinkkel? - Igen. Ez érzelmi és morális játszma, amivel szemben a társadalom teljesen védtelen. A szavaztatás ugyanakkor nemcsak a választópolgárral jelent játszmát, hanem a népszavazás intézményével is. Akkor van ugyanis értelme népszavazáson véleményt kérni az emberektől , ha világosan megfogalmazzák, miről kell
