Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-25
27 A népszavazást kezdemény ező Magyarok Világszövetsége a kettős állampolgárság megadásával a külhoni, áttelepülés nélküli állampolgárság megszerzését támogatná. A kedvezményes honosítást a jelenlegi állampolgársági törvény megengedi, feltétele egy év Magyarországon eltöltött idő, a lakhatás és a megélhetés igazolása. vissza Magyar a magyarnak - A kedvezményes honosítás lehetőségei Magyar Narancs 2004. november 25. Szerző: Mészáros Bálint Ha a nép úgy akarja, új szabályok szerint lehetnek állampol gárok a határon túli magyarok. A koordinátarendszer egyik tengelyén a kedvezmények mértéke lesz feltüntetve, a másikon az arra jogosult réteg szélessége. Az ikszet a jogalkotás biggyeszti oda, belátása szerint. A népszavazásra bocsátandó kérdésről az Alk otmánybíróság márciusi határozata megállapította, hogy nyelvtanilag és tartalmilag is egyértelmű. Az igen voksok túlsúlya esetén ugyanis "a kérdésből megállapítható, hogy kedvezményes honosításra vonatkozó szabályokat kell megalkotni és ezek a megalkotandó szabályok a Magyarországhoz való szorosabb kötődés ellenőrzésére, a Magyar igazolvány. A jelenlegi állampolgársági törvényben megfogalmazott kedvezményes honosítás akár úgy is módosulhat, hogy aki bizonyítja magyarságát, az automatikusan honosítható - vél ekedett kérdésünkre Hack Péter alkotmányjogász , de a másik értelmezési végpontként az is elképzelhető, hogy a mostani kedvezményekkel adják meg az állampolgárságot: a kettő között bármi lehetséges. A megalkotandó törvény jogalanyaiként szerinte a kérdés minimálisan a magyarigazolvánnyal körülhatárolt személyeket határozta meg: "Sikeres és eredményes népszavazás esetén olyan törvény nem születhet, amely a magyarigazolványnál meghatározottaknál szigorúbb feltételekhez köti a kedvezményes honosítást. Egyéb feltételeket szabhat meg, elméletileg mondhatja azt, hogy az ott szereplő igazoláson túl még azt is elfogadja, ha például a gyulai határőrparancsnok ad egy igazoló iratot." Korlátolt lehetőségek Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint az Országgyűlés jóhiszeműen csak úgy értelmezheti a kérdést, hogy olyan törvényt kell alkotnia, amely "kvázi technikailag átvezeti a státustörvény kijelölő szabályát az állampolgársági törvénybe". Aki a szerint magyarnak minősül, az anélkül válhasson magyar állampolgárrá, hogy itt kellene élnie, és egyébként még az is, akire egy külön törvényt fognak alkotni. A kérdés szerinte sem ad alkalmat a magyarságkritérium meghatározásának szigorítására: a státustörvény által meghatározott körön nem lehet szűkíteni, sőt a szomszédos államokban élőkön kívül akár a diaszpórában élők is beletartozhatnak. Mióta tudatosult a pártokban, hogy a referendum után esetleg tényleges jogalkotói munkára is szükség lesz, különféle tervekkel álltak elő. Ezek kardinális pontja, hogy milyen állampol gárságot is lehetne adni a határon túli magyaroknak: előkerült a Magyarok Világszövetsége által évekkel ezelőtt már javasolt külhoni állampolgárság ötlete és a teljes körű állampolgári jogosultságokkal szintén nem járó magyar útlevél ideája is. (Lásd erről cikkünket a 1415. oldalon.) A fél vagy mondjuk 0,3 állampolgárság intézménye elméletileg valóban megalkotható (és akkor pedig 1,5es vagy 1,3es állampolgárságként emlegethetnénk); az egykori koronagyarmatokon élők státusát NagyBritannia is ehhez hasonl ó módon rendezte. Az efféle gondolatokkal előrukkolók valószínűleg kimondatlanul is arra az eshetőségre melegítenek, ha a népszavazás nemleges eredménnyel zárulna. Az "Akarjae, hogy" kezdetű mondat ugyanis minden sutasága ellenére világosan a magyar állam polgárság megadásáról beszél, ami viszont jelenleg egyféle van (ez pedig mindent tartalmaz, kivéve - egyelőre - az automatikus szavazati jogot), és egy új státus létrehozása természetesen nem lenne visszamenőleges hatályú. A mostani állampolgársági törvé ny a magukat magyarnak valló, felmenőjük magyar állampolgárságát valamiképp igazoló kérelmezőknek egy év életvitelszerű itttartózkodást ír elő. A speciális eljárás nem
