Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-25
23 Mégis tagadhatatlan: a nemzethez való kötődésben szerepet játszanak az érzelmek. Ám ezt nem lehe t papírral elintézni. Kétségkívül vannak adósságaink a határon túli magyarokkal szemben. Lehet, hogy nem segítettük őket eléggé. Erről lehet is vitázni. A kettős állampolgárság azonban csak újabb problémákat gerjeszt. De nemcsak a kinti magyarokról van sz ó. A "másodlagos állampolgárság" gyakorlata az alkotmányos rendszer alapjait kezdené ki. Bocsánat: a magyar állampolgárság szerintem is több, mint egy úti okmány. Zárójelben jegyzem meg: meglátjuk, hogy az Európai Unió mit szól mindehhez. Mivel az unió po lgárai az egyes uniós tagállamok állampolgáraiból "állnak össze", e logika alapján a kollektív honosítottak automatikusan uniós polgárokká válnak. De ez csak addig van így, amíg Magyarország határai egyúttal nem jelentenek schengeni határt is. Attól kezdve nincs ilyen lazaság. Nem értesítettük partnereinket arról, hogy tömeges honosításra készülünk? Nem. De miért is tettük volna, amikor soha nem is gondoltuk. Még az Orbánkormány sem készült a kettős állampolgárság magadására. Eszükbe sem jutott. Orbán azt mondta Tusnádfürdőn, hogy ez kivihetetlen. Tehát lehet igennel szavazni, de tartok tőle, a döntés nem lesz végrehajtható. Jogos a tamáskodók feltevése: bármi lesz a szavazás eredménye, a politikusok "elsunnyogják"? Ebből a politika nem is csinál titkot. A nyilatkozatok egy része arról szól: alkossunk törvényt a "határon túli útlevélről", s egyúttal mondjuk meg a népnek, ez nem kerül semmibe. Ami magyarra fordítva annyit tesz: az illető másodosztályú állampolgárrá válik. Nem lehet, hogy mégis jelent vala mit (nem is keveset) a határon túliaknak ez az egész? Hogy lélegzetvisszafojtva várják a szavazást? Biztos így van. Aki élete javát kisebbségi sorban élte le, annak ez elégtétel. De itt nem csak ez számít, hanem a gyakorlat. Hogy mit jelenthet a kettős áll ampolgárság. Talán elég lett volna a gesztus: öleljük keblünkre nemzettársainkat, fejezzük ki szeretetünket. Ilyesmi lett volna a státustörvény, de még az is befuccsolt. Sok szavazó úgy érzi: ez egyfajta magyarságvizsga. Óva intenék attól, hogy így lássa . Úgy hallottuk Orbán Viktortól: "becsületes magyar ember" erre a kérdésre csak igennel válaszolhat. Képtelenség, hogy aki nemmel szavaz, ne volna tisztességes ember vagy jó magyar. Viszont ha érvénytelen a szavazás, vagy a "nem" kerül többségbe, a határo n túli magyarokat kell meggyőzni arról, hogy nem tagadta meg őket az óhaza. Nem lett volna tisztább - magyarázkodás helyett - brutálisan nemet mondani? Nem kéztördelve magyarázni: kaptok eztazt, Szülőföld Programot, nemzetpolgárságot, könnyítést satöbbi. Csak maradjatok veszteg. Az SZDSZ most ott tart a nemjével, hogy ismét "kimerítette a nemzetárulás kritériumát". Pedig ez a felelős döntés. A népszavazás célja - jobb indulatú feltételezés szerint - a "csonkamagyarok" és a kívülrekedtek összekovácsolása lett volna. Nem sikerült túl fényesen. Többről, rosszabbról van szó. Miféle következménye lesz az ilyen döntésnek? Miként fogja az RMDSZ azt mondani a román parlamentben: a magyarokat képviselem. (Akik közben magyar állampolgárok lettek.) A Vajdaságban eny hül a helyzet? Ott, ahol azért is megverik az embert, mert magyar. És ha magyar állampolgár is lesz? Új fogalom jelent meg: a "nemzetpolgár" ötlete.
