Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-24
27 Miközben a három nagy keresztény egyház egységesen kiállt amellett, hogy a december 5i kettős állampolgárságról szóló népszavazáson híveik sz avazzanak a határon túli magyaroknak megadandó állampolgárság mellett, ugyanezek az egyházak rendszeresen elutasítják az állásfoglalást a kisebbségeket érő diszkrimináció vagy a rasszizmus elleni küzdelem ügyében. Az egyházak hivatkozási alapja ilyenkor ál talában az, hogy politikai kérdésekben nem kívánnak állást foglalni, ugyanakkor - mint a népszavazási példa is mutatja - mégis egyegy politikai szervezet mellett teszik le a garast. Emlékezetes volt, hogy a 2002es kampányban a nagy keresztény egyházak - ugyan szervezetek említése nélkül , de egyértelműen a jobboldali pártok támogatására kérték híveiket körlevelükben. Az egyházak politizálásának kérdése valójában 1998 után vált komoly kérdéssé Magyarországon. Gábor György vallásfilozófus szerint természe tesen politizálhatnak az egyházak, hiszen mindig is ezt tették. Ugyanakkor ma az egyházak elsősorban pártpolitizálást folytatnak, amit Gábor nagyon súlyos tévedésnek tart. Emlékeztetett ugyanis arra, hogy az egyházak tanításai a "Tízparancsolatra" illetve a "Hegyi beszédre", vagyis általános, örök emberi értékeket tartalmazó szövegekre alapulnak. Gábor szerint, ha az egyházak politizálni akarnak, akkor ezeket az értékeket kellene figyelembe venniük, így állást kellene foglalniuk a kirekesztés, a rasszizmus, a kisebbségi jogok kérdésében. Az Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének munkatársa szerint azonban a mai magyar egyh ázak nem ezt teszik, ezekben a kérdésekben rendre elutasítják a megszólalást. A belső parancsolatra alapuló állásfoglalásokkal szemben az egyházak sokkal inkább pártpolitikai ügyekben szólalnak meg - sokszor hangadóként. Úgy vélte ugyanakkor, hogy sajátos magyar jelenségnek vagyunk tanúi, hiszen egy francia példát felidézve elmondta: amikor Franciaországban zsidó temetőket gyaláztak meg, másnap Párizs püspöke állt az államfővel együtt az ez ellen tüntetők élére. A vallásfilozófus szerint az egyházak a rends zerváltás után nem mentek át egy megtisztulási folyamaton, elmaradt az egyházon belüli katarzis. A különböző politikai szervezetek pedig felismerték, hogy érdekeik szerint az egyházakat függő viszonyba hozhatják, ami Gábor szerint elsősorban gazdasági függ ést jelent. Szerinte a rendszerváltás óta eltelt időszak mindegyik kormánya elkövette azt a hibát, hogy az egyházakat a maga érdekei szerint szerette volna használni. Gábor hozzátette, szokás azt mondani, hogy az állam és az egyház szétválasztása már megtö rtént, de szerinte ez nem így van - ez sokkal inkább egy folyamat, amely még nem záródott le. A vallásfilozófus úgy látja, különösen az Orbánkormány időszakában váltak az egyházak a politikai PR (public relation) részeivé, de szerinte a Hornkormány is hi bát követett el a vatikáni szerződés megkötésével. Egy kimondatlan paktum köttetett, amelyért az egyházak megkapják cserébe a maguk, elsősorban anyagi viszonzását a politikai szervezetektől. Gábor leszögezte, az egyházhoz vagy felekezethez való tartozás ne m politikai kérdés. Ha az egyházak mégis így viszonyulnak híveikhez és a politikához, akkor előbbutóbb elveszíthetik autonómiájukat, szembekerülhetnek saját, más politikai meggyőződésen lévő híveikkel és végül lemondanak arról, hogy az örök emberi értékek et képviseljék. A református egyház az Országos Rádió és Televízió Testülethez fordul amiatt, mert az MTV nem engedte, hogy vallási műsorában adásba kerüljön az egyház álláspontja a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról. Bölcskei Gusztáv reform átus püspök szerint a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadságának megcsúfolásaként értelmezik, ami történt. Az MTV műsorszerkesztése ellen a napokban tiltakozott a katolikus püspöki kar is. Veres András elmondta: tudomásuk szerint a Katolikus Krónika cí mű műsor következő adásából kivágják a kettős állampolgársággal kapcsolatos állásfoglalásukról szóló részt. A püspök közölte, hogy a televízió elnökének a döntése a vallási műsor ismétlésének levételéről és a konferencia álláspontjának kivágásáról "Aczél G yörgykorabeli cenzúrának minősíthető". Az MTV elnöke szerint nincs cenzúrázás az általa vezetett intézményben, ott normális műsorkészítés folyik - mondta Rudi Zoltán. Hozzátette, a szerkesztő észlelte, hogy "nem egy vallási műsorba illő tartalmat igyeke znek megjeleníteni". Rudi szerint ha ez a rész adásba került volna, azzal megsértették volna a médiatörvényt; mint mondta, a kifogásolt műsorszámot nem látta, de úgy gondolja, az ügyben a médiatörvény betűje és szelleme szerint jártak el. ,,Veres András pü spök nyilatkozata, miszerint az MTV elnöke cenzúrázta volna a vallási műsorokat, nem felel meg a valóságnak, ezért a megfelelő fórumokon a Magyar Televízió helyreigazítást kér és minden más rendelkezésre álló jogi eszközt igénybe vesz, hogy megvédje függet lenségét" - áll az MTV közleményében.
