Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-24
28 A lakosság csupán 12 százaléka tartja elfogadhatónak az egyházak szerepvállalását a politikában A magyar társadalom túlnyomó többsége - csaknem kilenctizede - nem követi az egyházak tanításait, nem tekinthető igazán vallásosnak - ez derült ki a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Median által végzett országos reprezentatív felmérésből, amelyet a Népszabadság közölt. A megkérdezetteknek csupán 13 százaléka kötődik valamelyik nagy keresztény egyházhoz, a nem vallásos ak aránya 25 százalék. A vizsgálat arra is kitért, hogy a pártpreferenciák mennyiben befolyásolják a vallásosság mértékét. Kiderült, hogy a jobboldali szavazótábor nagy része is "közömbös az egyházi tekintély iránt": az ellenzék támogatóinak 16 százaléka követi az egyházi tanításokat, 24 százalékuk pedig egyáltalán nem vallásos. Az emberek több mint fele úgy látja, hogy megfelelő az egyházak közéleti befolyásának mértéke, és azzal a megállapítással is egyetért, hogy az egyházi vezetőknek és tisztségviselők nek nem szabad befolyásolniuk sem a politikai döntéseket, sem a hívek politikai meggyőződését. Csupán 14 százalék tartja kifejezetten fontosnak, hogy az adott egyház együtt munkálkodjon a vele azonos értékeket valló politikai erőkkel, pártokkal. Összességé ben a lakosság 28 százaléka tartja elfogadhatónak az egyházak szerepvállalását a magánéletben, továbbá 12 százalékuk a politikában. Egyházi körlevelek a népszavazáson való részvételért Magyar Katolikus Püspöki Konferencia A püspöki kar arra kérte a magya r katolikus híveket és minden magyart, hogy vegyen részt és voksoljon igennel a kettős állampolgárságra. A konferencia titkára, Veres András által jegyzett felhívás szerint arról kell a népszavazáson dönteni, hogy vállaljáke a sorsközösséget azokkal, akik nem önszántukból rekedtek az országhatáron kívül, s lettek egy másik ország polgárai, ámbár nemzeti öntudatuk, történelmük és kultúrájuk alapján jogosan érzik úgy, hogy a magyar nemzethez tartoznak. Szerintük most lehetőségünk nyílik arra, hogy kifejezzük összetartozásunkat azokkal, akiket a történelem erőszakosan szakított el tőlünk. Magyar Református Egyház Az egyház körlevelében történelmi dátumnak nevezte a magyar nemzet számára a népszavazás napját. ,,Jól tudjuk, hogy a kettős állampolgárság kérdése körül kialakult áldatlan politikai és közéleti vita riasztó és sokszor visszataszító, de kérjük testvéreinket, hogy felülemelkedve mindezen, felelősséggel döntsenek ebben a kérdésben" - írták az egyház vezetői. Bölcskei Gusztáv püspök és Nagy Sándor főgon dnok emlékeztetett arra, a kettős állampolgárság ügye számukra nem politikai, hanem lelkiismereti kérdés. Mint ismert a Kárpátmedencei Református Generális Konvent Elnöksége a közelmúltban úgy döntött, hogy mintegy ötszáz határon túli magyar református lelkész hirdet igét november 28án és december 5én a magyarországi templomokban. Bölcskei Gusztáv nyilatkozata szerint elsősorban a népszavazás ténye az, amit ezzel szeretnének a magyar közvéleményben tudatosítani. Magyarországi Evangélikus Egyház Az eg yház püspökei arra kérték a híveket vegyenek részt és szavazzanak igennel a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságára. "Kérjük és felhívjuk testvéreinket a szavazáson való felelős részvételre. Igenlő szavazatunkkal tanújelét adhatjuk annak, hogy az önhibájukon kívül határon túlra szakadt magyar testvéreinkkel közösséget vállalunk, hozzánk tartozónak tekintjük őket, amint ezt eddig is így vallottuk. Most sem tehetünk másként" - írta Szebik Imre, Gáncs Péter és Ittzés János püspök. Úgy vélték, a kettő s állampolgárság két különböző jogi szabályozást igényel a határon innen és a határon túl élők esetében. Magyarországi Zsidó Hitkösségek Szövetsége A Mazsihisz arra kéri a hívőket, hogy menjenek el a december 5i, a határon túli magyarok kettős állampol gárságának megadásáról szóló népszavazásra, s ott lelkiismeretük szerint döntsenek - közölte Heisler András, a Mazsihisz elnöke, valamint Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató. Heisler megjegyezte, a határon túl élők iránt érzett erkölcsi, morális felelősség g yakorlásának több alternatívája lehet, azt már politikai döntésnek tartja, hogy ki milyen megoldás mellett voksol. Politikai kérdés eldöntésébe a Mazsihisz - mint vallási szervezet - nem akar és nem is fog beleszólni. Heisler ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy
