Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-24
25 javaslatot viszont egyhangúlag találta általános vitára alkalmasnak a testület. A tanácskozáson jelenlévő Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció P ártjának elnöke és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választmányának elnöke egyaránt azt mondta, nem öröm, hogy a népszavazással kényszerpályára került a kettős állampolgárság kérdése. Ám ha már így történt, azt szeretnék, hogy a választ ók vegyenek részt a szavazáson és mondjanak igent. A szóvivő nem mond igent Leveletekben arra kértek: a magam eszközeivel segítsek abban, hogy a magyar állampolgárság viselésének lehetősége megadassék a Kárpátmedence magyarjainak. Én azonban úgy gondolo m, a kérdés felvetéssel van baj - írja erdélyi iskolatársaihoz tegnap eljuttatott nyílt levelében László Boglár kormányszóvivő. A szóvivőt a hét elején szólították fel egykori nagyváradi középiskolai osztálytársai, hogy a december 5i népszavazáson mondjon igent a határon túli magyarok kettős állampolgárságára, s másokat is biztasson erre. László szerint a népszavazási kérdés felvetése azért rossz, mert erdélyi magyarságát mindenki magában hordja, arról szavazni nem lehet. Akik pedig ezt a kérdést népszavaz ásra bocsátották, nincsenek tisztában azzal, hogy a magyarság kérdése nem mások demokratikus joggyakorlásának függvénye. A szóvivő lapunkhoz eljuttatott levele szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdés úgy is felvethető, hogy az a szülőföldön m aradást és boldogulást segítie, vagy az elvándorlást ösztönzi? vissza Tartanak az áttelepülőktől - Veszélybe kerülhet a nyugdíjemelés Népszava 2004. november 24. Szakmai tájékoztatást kértek a nyugdíjas szervezetek, mert az időseket nyugtalanítja a kettős állampolgárság kérdése. Több mint egymillió nyugdíjas él 60 ezer forintnál kevesebb járandóságból, ezért is félnek, hogy ha többen osztoznak a nyugdíjalapon, veszélybe kerülhet a nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj, esetle g a korhatár emelésére is szükség lehet. Nem csitulnak a kedélyek, a nyugdíjasokat továbbra is nyugtalanítja a kettős állampolgárság lehetősége, ezért több nyugdíjas szervezet és civil érdekvédő tájékoztatást kért arról, miként érintheti az esetleges átt elepülési hullám a hazai nyugdíjrendszert. A kérdésekre a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szakemberei válaszoltak. Pallos György, a Vasutas Szakszervezet Országos Nyugdíjas Szervezetének elnöke lapunk kérdésére elmondta, kíváncsiak v oltak, hogy az áttelepülők járandósága terhelie a hazai nyugdíjalapot. Az idősek ugyanis tartanak attól, hogy ha még több nyugdíjast kell kifizetni, akkor hamarosan a nyugdíjkorhatár emelésére is szükség lehet, esetleg megszűnhet a 13.havi nyugdíj is, his zen a kiadás jelentősen nő. A szakemberek válaszából egyértelműen kiderült - mondta az elnök, hogy a nyugdíjemelés megtorpanhat, így veszélybe kerülhet az uniós átlaghoz való felzárkózás is. Az idősek érzékenyen reagálnak ezekre a tényekre - jegyezte meg P allos, hiszen több mint egymillióan élnek 60 ezer forintnál kevesebb nyugdíjból. A szakemberek elmondták, hogy a hazánkban letelepedő nyugdíjasok járandóságát a közösségi koordinációs rendeletek és az adott egyezmény szabályai szerint kell alkalmazniuk, a nyugdíjbiztosító ugyanis jogalkalmazó. Romániával és a volt Szovjetunióval területi elven alapuló egyezményt kötött Magyarország, eszerint az ellátás összegét mindig az állandó lakóhely szerinti állam állapítja meg. Ha az egyik országban már nyugellátásr a jogosult az áttelepülő, akkor az eddig folyósított járandóságát meg kell szüntetnie, és a fogadó államban, az ottani szabályoknak és átlagkeresetnek megfelelően állapítják meg és fizetik az új összeget. A Népszava információi szerint a magyarromán egy ezmény alapján 20 ezer 858an évente összesen 14,8 milliárd forintot kapnak, a magyarszovjet egyezmény szerint pedig 5473 nyugdíjas számára 4,3 milliárd forintot fizetnek ki évente a nyugdíjalapból. vissza
