Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-20
18 szociali sta frakció arra szeretne választ kapni, valóban úgy akarjae szűkíteni a Fidesz az egészségügyi ellátáshoz és a nyugdíjhoz való állampolgári jogokat, hogy abból hatmillió állampolgárt, gyerekeket, diákokat, nyugdíjasokat kizár. Lendvai a többi között azt kérdezi a Fidesztől, milyen szempont dönti majd el, hogy az egyik magyar állampolgárt csak adó- és járulékfizetés esetén lehet majd meggyógyítani? A frakcióvezető arra is választ vár, hogy mi történne azzal a harmincezer áttelepült nyugdíjassal, akik a Rom ániával és a Ukrajnával kötött nemzetközi szerződések alapján a magyar államtól kapják nyugdíjukat, függetlenül attól, hogy nem itt fizettek járulékot. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője erre úgy reagált, hogy a népszavazás után a parlamentben olyan törv ényt kell hozni, amely biztosítja a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak, de nem ösztönzi az áttelepülést. Mint mondta, ezt az álláspontot képviselte a Fidesz a négypárti megbeszélésen, és ezt támogatja minden határon túli szervezet is. Mag ánszemélyek a magyar kultúra és tudomány megismertetésére, oktatásra, továbbképzésre és rászorultsági alapon történő jövedelemkiegészítésre kaphatnak pénzt, önkormányzatok pedig határon átnyúló infrastruktúra létrehozására (utak, kommunális feladatok ellát ása) igényelhetnek támogatást. A támogatások 90 százalékát nyilvános pályázat keretében kell odaítélni, az alapnak évente egyszer kell beszámolnia tevékenységéről a kormánynak. vissza Hatalomtechnikai játszmák Népszava 200 4. november 20. Szerző: Mészáros Tamás Az Európai Unió kormánya, a Barrosobizottság végtére megnyugtató többséget kapott; a csatazaj, ami létrejöttét megelőzte - s amelyet olyan manőverek gerjesztettek, amelyek jobbára valamely tagországok belpolitikai állapotaiból fakadtak, mintegy azok folyományaként "gyűrűztek be" az EUparlamentbe - elült. Ami például Kovács Lászlóval ott történt, az nem volt más, mint a magyar hadműveletek átplántálása az európai színtérre. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a leendő biztoso k szakmai felkészültségének firtatása normális körülmények között tisztán formális aktus lett volna - ki hinné komolyan, hogy ha egyszer a tagállamok túlnyomó többsége nem az egyes területek szakértői közül, hanem saját politikai osztálya felső köreiből de legál, akkor ezeken a jelölteken néhányhetes szorgalmi időszak után komolyan számon kérhető valamely témakomplexum teljes körű, beható ismerete. Ennyi idő alatt a biztosjelöltek éppencsak a Barroso által rájuk rótt témák vázlatát biflázhatják be. Félreér tés ne essék: ezzel a legkevésbé sem akarom azt mondani, hogy Kovács László remekül szerepelt az első, még energiaügyben történt meghallgatásán. Bármilyen indokai voltak is relatíve sikertelen "vizsgájának" (felteszem, legfőképp itthoni elfoglaltságai a k ormányátalakítás körül), azokat az európai képviselőknek természetesen nem kellett figyelembe venniük. De annyit még a vele szemben álló politikai tábor valamelyes elfogulatlanságra képes egyedei is elismernek, hogy Kovács meghallgatásából a néppártiak azé rt csináltak "balhét", mert egyik jelöltjük, az olasz Buttiglione szinte osztatlan felháborodást váltott ki elfogadhatatlanul ókonzervatív nézeteivel. És amint világossá vált, hogy Buttiglone helyzete - akit nem szakmai, hanem emberjogi, világnézeti állás foglalásai miatt diszkreditáltak , tarthatatlan, az európai jobboldal kereste és Kovács személyében meg is találta az "ellenszámla" benyújtására alkalmas embert. A magyar exkülügyminisztert ettől kezdve méltatlan eszközökkel támadták, legfőképpen azért, hogy Barroso ne csak tőlük, hanem a baloldaltól is kénytelen legyen jelöltvisszahívást kérni. A két ügy összekapcsolásának igyekezete tehát nyilvánvaló volt, de az sem kevésbé, hogy minden néppárti ambíció ellenére sem lehet Kovácsot és Buttiglionét egy kalap alá venni. Míg az olasz politikust a közfelháborodással szemben Berlusconi is csak ideigóráig védhette, a magyar jelölt ellen nem volt politikai ellenvetés.