Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-20
17 körülményt, milyen óriási problémákat okoz majd ez a döntés a megszállási övezetet felügyelő (és ezt már jelző) lengyel katonai vezetésnek, végső soron pedig talán az iraki népnek is. Bezzeg "amikor Jugoszláviában , a magyar határ mentén volt forró a helyzet, akkor térden állva kérték a NATO közbelépését. De hát a szövetségesi hála már csak ilyen" - fogalmaz a szlovák lap cikkírója. Peter Schutz végül azt írja: "Ostoba pedig azért volt a döntés, mert Magyarország a NATO leghűségesebb új szövetségesének képét igyekszik kialakítani önmagáról. A saját hazájuk védelmére alkalmatlan magyar fegyveres erők szövetségesekre vannak utalva. Márpedig egy dolog vitathatatlan: az USA a szükségszerű iraki részvételt a szövetségese k lojalitásának próbájaként értelmezi. Ily módon a gyávaságért, az önzésért és az ostobaságért a magyarok nagy árat fizethetnek" - zárul a SME kommentárja. A lengyel vezérkari főnök szóvivője szerint csekély jelentősége lesz a nemzetközi biztonsági erőre a 300 fős magyar egység kivonulásának Irakból, mert a lengyel vezetésű nemzetközi kontingens számára végzett feladataikat átveszik a megmaradó katonák. vissza Törvényjavaslat a Szülőföld Alapról Népszava 2004. november 20. A kormány tegnap benyújtotta a parlamentnek a Szülőföld Alap létrehozásáról szóló törvény tervezetét. A határon túli magyarok támogatását szolgáló alapból politikai szervezetek nem kaphatnak pénzt. Az MSZP arra kérte a Fideszt, tisztázza a nemzeti össz etartozás törvényére vonatkozó elképzelését. A kormány sürgős tárgyalást kérve átadta a parlamentnek azt a határozati javaslatot, amelyben az országgyűlés felkéri a kormányt, hogy alkossa meg a "nemzetpolgárság intézményét", s nyújtsa be a Szülőföld Alap létrehozásáról szóló jogszabályt. Ezzel egyidejűleg a Pénzügyminisztérium már be is nyújtotta a Szülőföld Alapról szóló törvény tervezetét. A határon túli magyarok szülőföldön maradását segítő program első elemeként létrehozott elkülönített állami pénzala pból támogatást kaphatnának a külhoni magyarok (illetve nem magyar családtagjaik), továbbá a magyar vagy a szomszédos állam önkormányzata, valamint az ezeken a területeken működő társadalmi szervezetek. A törvény kizárja a kormány tervei szerint egy milliá rd forintos tőkével induló alap nyújtotta támogatásokból a politikai pártokat és politikai tevékenységet (is) folytató szervezeteket. A javaslatból egyelőre az derül ki, hogy a kormány az induláshoz a jövő évi költségvetésben a határon túli magyarok támoga tására betervezett forrásokból csoportosít át pénzt. Egy költségvetési módosító indítvány szerint viszont az alap plusz forrást - egy milliárd forintot - kaphat majd a költségvetési tartalékból - közölte lapunkkal Szabó Vilmos politikai államtitkár. Az al ap pénze felett Somogyi Ferenc külügyminiszter rendelkezik, noha a kabinet korábban úgy döntött, az alapot irányító kuratórium elnöke Gyurcsány Ferenc kormányfő legyen. A testületbe a miniszter hét tagot maga kér fel, az elnököt és hét további tagot pedig a kormányfő a határon túli magyarok szervezeteivel folytatott egyeztetés után nevez ki. A jogszabálytervezet egyelőre homályban hagyja, hogy Somogyi csak a pénz felett gyakorole e ellenőrzést vagy a tanács elnöke is ő lesz. A Szülőföldön maradást segítő program másik elemeként Petréti József igazságügyminiszternek kell kidolgoznia a "nemzetpolgárság" fogalmát, mert ebből lesz jogilag levezethető, hogy milyen útiokmányt kaphatnak a külhoni magyarok. Értesüléseink szerint a külhoni magyar útlevél bevezetés ével kapcsolatos jogszabályt a kormány csak azután terjeszti a parlament elé, hogy ismertté válik a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménye. Az állampolgárság kötelező megadása ugyanis okafogyottá teszi a speciális útiokmányt. A nemzetpolgársá g már körvonalazódó fogalmába olyan életvitelszerűen nem Magyarországon élő személy tartozik majd bele, aki rendelkezik magyar igazolvánnyal vagy ennek hiányában igazolni tudja magyar származását. A pártok továbbra sem értenek egyet abban, hogy a kettős állampolgárság bevezetése miként érinti a magyar államot és a polgárokat. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője levélben kérte Áder Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét, a párt tisztázza a nemzeti összetartozás törvényére vonatkozó elképzeléseit. A
