Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-20
14 – Azért van, amire önök is nemet mondanak. Például az iraki magyar szerepvállalás meghosszabbítására. A magyar katonák Irakba küldését a Fidesz is támogatta. Mit szá mított volna ez a pár hónap? – Nem pár hónapról van szó, hiszen a magyar katonák hazahívását már régóta szorgalmazzuk. Az eredeti misszió a békefenntartás volt, de Irakban nincs béke, sőt, egyre véresebb háború dúl. Ami az utóbbi időben ott történt és tör ténik, az emberileg vállalhatatlan Magyarország számára. Talán túlságosan optimisták voltunk, amikor annak idején támogattuk a magyar kontingens részvételét, de aki az ottani eseményeket figyelemmel kíséri, annak már régen le kellett vonnia a következtetés t. Ezért nem a kivonulás a presztízsveszteség, hanem minden egyes nap, amit ott töltünk, és asszisztálunk a háborúhoz. Hozzuk haza a katonáinkat mielőbb, hadd töltsék most már itthon, a családjukkal a karácsonyt. – A kormány érvelése szerint a januári ir aki választások után egészen más megítélés alá esett volna a magyar katonák kivonása. – A magyar kormányt leszámítva alig akad már olyan politikus Európában, aki komolyan tudna hinni abban, hogy az iraki választások igazi változást hoznak majd, ha lesznek egyáltalán. – Ha már katonákról esik szó: a Fidesz kevésbé egyértelműen politizált a sorkötelezettség eltörlésének a kérdésében. – Másként gondolom. Nagy öröm, hogy a sorkatonaság általunk már 2000ben kezdeményezett eltörlését sikerült alkotmányos mód on rendezni. Ez utóbbi momentumon volt a hangsúly, mert nem volt értelme olyan félmegoldásba belemenni, amely nem lett volna összhangban az alkotmánnyal, hiszen azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette volna, és minden kezdődhetett volna elölről. Ez a veszé ly most nem fenyeget, ami viszont továbbra is aggodalomra ad okot, az a Magyar Honvédség helyzete. Modernizációról és fejlesztésről már szó sem esik, kizárólag felszámolásról, szűkítésről, csökkentésről. Nincsen vita abban, hogy a Magyar Honvédséget át kel l alakítani, mint ahogy az is helyénvaló elképzelés, ha az ember nádtető helyett cseréptetőt akar a házára. De ehhez nem elég leszedni a nádtetőt, márpedig a honvédség vonatkozásában a kormány eddig jutott, és itt meg is állt. – Ezzel meg is érkeztünk a jövő évi költségvetéshez. Elfogyott a pénz, vagy rosszul van elosztva? – A kormány egyszerre hajtotta végre mindkét bravúrt. Költségvetés helyett kidolgoztak egy üzleti tervet, de már most különböző pénzügyi trükköket hajtanak végre, hiszen az államháztar tás helyzete tarthatatlan. Hatalmas késéssel fizetik vissza az áfát, a közalkalmazottaknak a 13. havi fizetést csak karácsony után, jövőre utalnák át, ami önmagában is jól jelzi, hogy milyen szemlélettel közelítenek az emberek mindennapi problémáihoz. Eköz ben csökkent a reálbérek értéke, a minimálbért oly módon emelnék meg, hogy az emelés még az infláció szintjét sem éri el, az általuk oly sokszor emlegetett adócsökkentéseket úgy alakították ki, hogy alig van olyan sáv, amelyben igénybe lehetne venni őket, ellenben három új adónemet raktak a vállalkozók nyakába, a helyenként drasztikus mértékű illetékemeléseket pedig mindenki meg fogja érezni. Egy vállalkozás- és munkaellenes költségvetést hoztak össze, ami azonban sajnálatos módon bár, de illik a kidolgozói hoz. Ugyanis a végeredmény néhány üzletember és néhány cég költségvetése lett, nem Magyarországé. vissza Tankönyv szerint Magyar Nemzet Szerző: Ludwig Emil 2004. november 20. Biztosak lehettünk benne, hogy a mostani, az eg ész Kárpátmedencét felverő politikai zajban, amely a kettős állampolgárságról szóló népszavazás közeledtével egyre hangosabb, valakik szép csöndben egy roppant célirányos kézmozdulatot hajtanak végre. Az utóbbi évek tapasztalata szerint a legértékesebb állami vagyontárgyaknak magánzsebekbe való átjátszására ez a legalkalmasabb idő, a jobb érzésű embereket ilyenkor súlyos, úgymond sorskérdések foglalkoztatják, nem törődnek csiszlik üzleti ügyekkel.
