Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-20
13 amennyire erőnkből tell ett, hanem a szabadságunkból. Mert számukra egy európai útlevél az otthoni biztonságot és nyugalmat, a mindennapos kiszolgáltatottság végét jelentené, nem pedig a Budapestre szóló egyirányú menetjegyet, ahogy azt a kormány láttatni akarja. – Amikor a Fid esz volt kormányon, és ön volt a miniszterelnök, miért nem vetették fel a kettős állampolgárság kérdését? – Van egy nagyon egyszerű recept politikusok számára. Mielőtt dönt, meg kell kérdezni azokat az embereket, akikre a döntés vonatkozik. Amikor megkérd eztük a határainkon túli magyar szervezeteket, megkérdeztük őket a kettős állampolgárságról is. Egyöntetűen a státustörvényt és a magyarigazolványt sorolták az első helyre. Akkor az volt a fejlődés logikus lépése. A 2002es kormányváltás után azonban az M SZP – SZDSZkoalíció kilúgozta a státustörvényt, és a fiókok mélyére száműzte a magyarigazolványokat. Részben emiatt a rossz tapasztalat miatt állnak most ki a külhoni magyar szervezetek egységesen a kettős állampolgárság mellett, részben pedig azért, mert most ez a menetelés következő lépése. – Az ellenzők szerint az Európai Unióban az összmagyarság problémái mintegy maguktól megszűnnek. – Gondok maguktól soha nem szűnnek meg, legfeljebb megoldani lehet őket. Kétségtelen, hogy a környező, még nem uniós o rszágok csatlakozása sokat segíthetne a magyar nemzet összeforrasztásának folyamatában. Csakhogy mikor? Most úgy áll, hogy Románia 2007ben talán csatlakozhat. És ha nem? És Szerbia? Ukrajna? Horvátország? Majd valamikor, talán. Akik most arra biztatnak, h ogy várjuk meg türelmesen Románia 2007es uniós tagállammá válását, még a saját torz szemléletükben sem következetesek. Hiszen onnantól az ő logikájuk szerint tényleg megnyílik az út a román állampolgárok előtt. Ha most lépünk, ha most igent mondunk, akkor esélyt teremtünk arra, hogy a teljes Kárpátmedencei magyarság megerősödjön, felkészüljön, és újra megtanuljunk nemzetben gondolkodni, politizálni és cselekedni. Ez nem probléma, hanem lehetőség. – A kormánypártok is hasonlókat mondanak. Ők is kínálnak pénzt, programot, papírt. – Mindenfélével házalnak, de azt már nem fejtik ki, hogy ezek az ajánlatok konkrétan mit is jelentenek. Amiről szavazni kell, és amit a külhoni magyarok kérnek, azt viszont konkrétan elutasítják. Ők az állampolgársággal egy útlev elet kérnek, ráadásul nem ajándékba. Ők fizetik ki, amikor kiváltják. A koalíciónak nem blöffökkel kellene licitálnia, hanem bólintania. – Nem mondhatjuk, hogy az itthoni magyar társadalom egységes lenne a kérdésben. – Valóban nem mondhatjuk. Az utóbbi két évben elbizonytalanodtak az emberek, nem a jövőben bíznak, hanem a holnap miatt aggódnak, és félnek minden újtól. A kormány képtelen megnyugtatni a társadalmat, képtelen visszaadni az emberek hitét, sőt, inkább nap mint nap tovább csorbítja. Mi megprób áljuk oldani a félelmet, az aggodalmat, ám nem mi kormányozzuk az országot, kevés az eszközünk. A nemzeti összetartozás törvényének közös parlamenti megalkotását és elfogadását is azért javasoltuk, hogy megnyugtassuk azokat, akiknek kételyeik vannak. Ez a törvény megadná az európai útlevelet a külhoni magyar embereknek, az itthoniaknak pedig garantálná, hogy ez nem jelent számukra többletterheket. Az igen szavazat tehát semmilyen kockázattal nem jár, a nem viszont hatalmas elszalasztott esélyt jelentene. Ti zennégymillió magyar útlevél rendkívüli mértékben megnövelné a lehetőségeinket, kitágítaná gazdasági határainkat, és új európai fejlesztési források bevonását segítené elő. A következő tíz évben kezünkben lesz a döntés. A magyar – magyar összetartozás az egé sz térség gazdasági erősödését jelenthetné, Budapesttel mint pénzügyi központtal. Meg kell ragadnunk a lehetőséget, mert nem tudhatjuk, legközelebb lesze rá módunk, és lesze egyáltalán valamikor ilyen esély. – A közvéleménykutatások szerint erősen csö kken a különbség a Fidesz és az MSZP között. – Nagyon formás közvéleménykutatások zajlottak a minap a soproni és a szécsényi választókerületben. Érdemes olvasgatni az ottani eredményeket. A részvétel egy időközi választás első fordulójához képest egyálta lán nem volt alacsony, és mindkét jelöltünk 50 százalék felett teljesített. Az emberek egyre inkább úgy gondolják, hogy a polgári élet jelenti a biztonságos életet, és a polgári Magyarország jelenti a lehetőségek Magyarországát, és azt is érzik, hogy nem e lég lélekben támogatni, hanem el is kell menni, és meg is kell szavazni ezt a programot.
