Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-18
24 pártok között abban, hogy a szülőföldjükön támogatjuk a határon túli magyarokat, a népszavazási vita azonban azt jelzi, hogy e közmegegyezés megszűnt" - jelentette ki a HVGne k Tabajdi, aki szerint köztudomású, hogy a fiatalok és magasabban képzettek távoznak a legkönnyebben otthonról. Az áttelepülni kívánók számát persze nem lehet igazán pontosan felmérni, ám a határon túli magyar szervezetek vezetői nem is tartják reálisnak a tömeges elvándorlás veszélyét. Markó Béla néha megfogalmazta ugyan ebbéli félelmét, ám Kasza József vajdasági vezető szerint a magyar állampolgárság inkább csak biztonságot adna a Vajdaságban élőknek. Felmérések csak Erdélyben készültek a lehetséges átt elepülők számáról, ám ezek legfrissebbike is még tavalyi. Ez - csakúgy, mint a korábbiak - azt mutatta, hogy a romániai magyar lakosság 1520 százalékában van meg a hajlandóság a magyarországi letelepedésre, de csak 7 százalékuk mondta biztosra költözését. Márpedig ha csak mintegy 100 ezer fő települne át, az nem is olyan észvesztően sokba, összesen 46 milliárd forintjába kerülne évente a költségvetésnek. Az MDF által összehívott keddi négypárti találkozón mindkét fél igyekezett komolyabb színben feltünte tni elképzeléseit. A FideszMPSZ előrukkolt a nemzeti összetartozás törvénye címet kapott koncepcióval, az MSZP pedig országgyűlési határozatijavaslattervezetet készített a Szülőföldprogramról és a nemzetpolgárság intézményéről. Lapzártánk után, szerdán a FideszMPSZ kezdeményezésére Új magyar nemzetpolitika belföldön és külföldön címmel parlamenti vitanapot tartanak, s a négy párt ezúttal abban is megállapodott, hogy közös nyilatkozatban szólítják fel a választókat a népszavazáson való részvételre. A r eferendum kérdése persze csak arra vonatkozik, hogy alkossone jogszabályt a parlament a határon túli magyarok kedvezményesen megszerezhető állampolgárságáról. E törvény elfogadásához kétharmados többségre lenne majd szükség, ami akár évekig is elhúzhatja az ügyet. Az biztos, ha az igenek győznek, akkor a határon túliaknak teljes értékű állampolgárságot kellene adni, ami a szülőföldjükön maradva magyar útlevéllel járna, áttelepülve viszont ugyanolyan jogokkal bírnának, mint bármely magyar állampolgár. Azaz szavazati joguk is lenne, így részt vehetnének a magyarországi választásokon, s a jelenlegi vitát látva nem kétséges, mely pártra voksolnának. Népszavazási fiaskók Az MSZP számára örök gondot jelentenek a népszavazási kezdeményezések, hol a politikai, hol a jogi helyzetet méri fel rosszul a párt. Első kísérletük - az 1989. végi négykérdéses referendumot részlegesen „visszacsinálni" próbáló 1990. nyári kísérlet - kudarca nem volt meglepő, s a párt szándéka sem lehetett más, mint a választási vereség után jelezni: léteznek. A politikai karanténba szorított MSZP egy népszerűnek hitt ötletet - a közvetlen köztársaságielnökválasztás bevezetését - felkarolva próbálta megmozgatni a szavazókat, ám az érvénytelenséget jelentő 13,8 százalékos részvételi arány ali g volt magasabb, mint a párt által a parlamenti választáson szerzett szavazathányad. Az 1994től szocialista többségű Országgyűlés viszont két kezdeményezést is visszadobott. Az elsőt az elnökválasztás ügyében: 1995 májusában úgy határozott a T. Ház, nem írja ki az FKGP kezdeményezte referendumot az államfőválasztás módjáról, mert a kérdés alkotmánymódosításra irányul, s ezért - az Alkotmánybíróság (AB) időközben, 1993ban született határozata szerint - az alaptörvénybe ütközik. Megálljt parancsoltak a Mu nkáspártnak is, amikor 1995 decemberében a parlament elutasította a népszavazási kezdeményezést a NATOcsatlakozás ügyében. Ekkor nem jogi ellenvetéseket fogalmaztak meg, a hivatkozási alap az volt, hogy a kiírás „nem időszerű", mert a kérdésben „a Magyar Köztársaság jelenleg nincs döntési helyzetben". A két évvel később felülről, a kormány részéről kezdeményezett NATOnépszavazást (majd az alkotmány által kötelezővé tett 2003as EUreferendumot) csak az mentette meg a kudarctól, hogy 1997ben az MSZPSZD SZ parlamenti többség enyhített az eredményességi követelményen. Azóta akkor is eredményes lehet egy referendum, ha nem voksol a választók több mint fele (HVG, 2004. november 6.). Ezen a két részsikeren túl - a 48,8, illetve 45,5 százaléknyi érvényes szava zattal legalább eredményes volt a két voksolás - minden egyéb inkább csak a kudarcról szólt. A földtulajdonlás ügyében az AB 1997ben
