Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-17
14 Csend az állampolgárságról A román politika számára kényes kérdés a magyar népszavazás Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2004. november 17. Románia hivatalosan mindeddig nem foglalt állást a december 5i magyarors zági népszavazással kapcsolatban. A bukaresti külügyminisztérium az erdélyi magyaroknak szánt állampolgárság ügyében több alkalommal is elzárkózott bármilyen nyilatkozattól. Catalin Ionita külügyi szóvivő szerint a szaktárcának van véleménye ugyan ebben a kérdésben, de azt nem kívánja nyilvánosságra hozni. Véleményét a mintegy másfél millió romániai magyar állampolgárt érintő magyarországi fejleményekről Bukarest kizárólag a magyar kormánynak hozza majd a tudomására - mondta a szóvivő. Bukarest számára azért is kényes és kínos a kettős állampolgárság kérdése, mert Románia a kilencvenes évek végén közel egymillió moldovai állampolgárnak adományozott román állampolgárságot. A Pruton túli románokhoz hasonlóan sok Dnyeszter menti orosz kért és kapott román állampolgárságot, pusztán annak gazdasági hasznáért. Abban az időszakban a moldovai állampo lgárok személyigazolvánnyal is utazhattak Romániába. Erre ma már nincs lehetőség. A románmoldvai relációban az útlevél bevezetését az EUállamok akkor követelték meg, amikor Románia lekerült a vízumköteles országok listájáról. Az idén februárban a kabine t szerkezetátalakításáról elfogadott román törvény kimondja: kettős állampolgárságú személyek is tagjaivá válhatnak a kormánynak. Augusztusban Adrian Nastase kormányfő kijelentette: kormánya azt szeretné, ha a külföldön élő valamennyi román állampolgárnak meg tudnák teremteni a választásokon való részvétel lehetőségét. Amióta Magyarországon a kettős állampolgárságról vita folyik, a román politikusok vagy egyáltalán nem, vagy pedig rendkívül óvatosan foglalkoztak ezzel a kérdéssel, s hogy a román kormány az erdélyi magyarok tömeges magyar állampolgárrá válásával kapcsolatos álláspontját mindeddig nem fogalmazta meg. vissza Elmegyünk szavazni Népszabadság • Eörsi István • 2004. november 17. Akár igennel szavazunk, akár ne mmel, a külországi magyarok és az áttelepülők helyzete nem fog javulni. A kapitalizmus természete nem változik - ez a szerkesztők által a szövegből kiemelt nagybetűs bejelentés kiált ránk Tamás Gáspár Miklós Tartózkodunk a szavazástól című cikkének tetejér ől. Máris felvetődik a kérdés: ha nem szavaznánk igennel és nemmel sem, hanem bojkottálnánk a szavazást, ahogy a szerző teszi majd, akkor remélhetnénk, hogy megváltozik a kapitalizmus természete? És milyen értelemben változik meg? Azt kell hinnünk, hog y a szerző szerint a kapitalizmus megjavul, különben nem azt a megoldást választaná, amit választ, vagy ha azt választaná, akkor döntését nem így indokolná meg. De hogyan javulna meg, ha nem változik a természete? Nincs ma a világ kapitalista országaiban, így hát Magyarországon sem olyan fájó szociális nyomorúság vagy anomália, amelynek ne volna köze a kapitalizmus természetéhez. Minthogy azonban a kapitalizmus természete nem változik, ne foglalkozzunk ezekkel a nyomorúságokkal és anomáliákkal? A cikkből lo gikusan csak az olvasható ki, hogy bolond, aki véleményt nyilvánít akármiről is, hiszen irreleváns, amit gondolhatunk vagy tehetünk: a kapitalizmus természete úgysem változik. A kapitalizmus éjszakájában minden felelet egyformán fekete.
