Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-11
8 Úgy fogalmazott: a családok feltehetőleg követik a diákokat, és az nem valószínű, hogy a már képzett gyerekkel hazaköltöznének. Elmondta: az oktatás szempontjából a kettős állampolgárság következményei egyér telműek, hiszen az alkotmányos törvények alapján minden magyar állampolgársággal rendelkező számára nyitott az ingyenes közoktatás és felsőoktatás. Ez a közoktatás területén azt jelenti, hogy az ott jelenleg tanuló 8.500 diák mellé, akár 128 ezer új ta nuló érkezhet, amely több költségvetési és önkormányzati forrást igényel - tette hozzá. Kiemelte: ezek a gyerekek a határon túli iskolákból hiányoznak majd, és fennáll az a veszély, hogy ezek a tanintézmények emiatt megszűnnek. Kitért arra is, hogy a f elsőoktatásban a kettős állampolgárság bevezetésével feltehetőleg nőne az államilag finanszírozott képzésre jelentkezők száma, amelynek következtében csökkennének a bejutási esélyek, vagy pedig a kormányzatnak növelnie kellene az államilag finanszírozott h elyeket. Megvan a veszélye annak is, hogy a beregszászi egyetem, a Sapientia Egyetem vagy a Selye egyetem hallgatókat veszít és nem tudja folytatni munkáját - hangsúlyozta. Mind mondta: Magyarországon jelenleg egy általános vagy középiskolában tanuló diákra 408 ezer forint költségvetési kiadás jut, míg ugyanez a felsőoktatásban 942 ezer. Külön figyelmet igényel továbbá a kérdésben a kollégiumi támogatás és a különböző szociális támogatások is - fűzte hozzá. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: jel enleg 8.442 határon túli magyar gyermek tanul magyarországi általános és középiskolákban, míg a felsőoktatásban idén 2.270 európai uniós állampolgár vesz részt, ennek 80 százalékát a szlovákiai magyar hallgatók teszik ki. vissza +++ btr/bgd 12.24 LMT 101104 3245 BP0432 4 130 MTIb1193 Hiller: útlevél, munkahelyteremtés és pénztámogatás a határon túli magyaroknak kod: kormány/BELP fk: HU ld: Budapest, 2004. november 10., szerda (MTI) - Külhoni magya r útl evéllel, egymilliárd forintos úgynevezett "szülőföldalap" létrehozásával, valamint húszmilliárd forintos gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési programmal kívánja segíteni a határon túli magyarságot a kormány - közölte a kulturális miniszter a kormány szóvivői tájékoztatón szerdán. Hiller István úgy fogalmazott: "a határon túli magyarság a nemzet szerves része, ebből kiindulva egyedülálló és kivételes státust teremtünk a határon túli magyarság számára. (...) mást és többet adunk, mint amit a népszav azás ajánl". Kifejtette: a miniszterelnök Petrétei József igazságügyminisztert bízta meg azzal, hogy teremtse meg a lehetőségét külhoni magyar útlevél bevezetésének a határon túli magyarság számára, megszüntetve ezzel a Magyarországra történő belépés minden akadályát. Draskovics Tibor pénzügyminiszter feladata, hogy előkészítse a úgynevezett szülőföldalapról szóló törvényjavaslatot, amelybe kezdő befizetésként a kabinet 1 milliárd forintot helyez - mondta. A tervek szerint az alap a továbbiak ban az állampolgárok, vállalkozók befizetéseiből bővülne, ezeket a befizetéseket a kormány megduplázza majd - közölte. Az alappal kuratórium fog gazdálkodik, ennek elnöke a miniszterelnök lesz, tagjait a felefele arányban a MÁÉRT, illetve a kormány tagjai alkotják majd. A miniszter elmondta: Kóka János gazdasági miniszter arra kapott felkérést, hogy teremtse meg a "szülőföldön boldogulást" elősegítő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés feltételeit. Ennek egyik eleme, hogy a Magyar Fejlesztési B ankon keresztül 20 milliárd forintot helyez ki a kormány a határon túli tőkebefektetések segítésére - hangoztatta. Közölte azt is, hogy a nemzetpolitikai programot pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (MAÉRT) tagjai is megvitathatják és javaslataikkal befolyásolhatják azt. Az értekezleten kialakított együttes vélemény alapján derül majd ki az egyes programelemek teljesítésének határideje - fűzte hozzá Hiller István. vissza +++ bzt/bkr/kgó 18.12 LMT 101104 2389
