Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-11
9 BP0222 4 230 MTIk1054 Felmérések a határon túli magyarság körében a kettős állampolgárságról - HÁTTÉR kod: demográfia/JOGI/TARS fk: HU/RO/RM/SK ld: 2004. november 10., szerda (MTI) - Az erdélyi magyarság nyolcvan százaléka jónak tartaná a ket tős állampolgárságot, hatvan százaléka kérné is annak elnyerését, a megkérdezettek 17 százaléka pedig nem zárja ki, hogy kettős állampolgársága esetén Magyarországon telepedne le. Ezt mutatja az a felmérés, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megbízásából még tavaly októberben készített az Etnikumközi Viszonyok Erdélyi Kutatóközpontja. Horváth István szociológus, a kutatás vezetője az MTInek elmondta: a megkérdezettek hét százaléka jelezte, hogy biztosan áttelepedne, ha a román mellet t magyar állampolgársággal is rendelkezne, 5,3 százalékuk valószínűnek tartotta az áttelepedését, 4,8 százalékuk pedig azt nyilatkozta, hogy ideiglenesen kipróbálná az anyaországi létet. Ezekből az adatokból következik, hogy 17 százalék nem zárja ki az átt elepedés gondolatát. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a felmérés régiónként is vizsgálta a romániai magyarság véleményét. Eszerint a legnagyobb elnéptelenedés esélyével fenyegetett régióban 22,5, a legkisebb arányú elvándorlást előrejelző régióban pedig 7,4 százalék mondta, hogy kettős állampolgárság esetén kitelepedne. Ennek a középarányosa teszi ki országos átlagban a 16,817,1 százalékot. Egy csupán a Székelyföldre kiterjedő közvéleménykutatás megkérd ezettjeinek 87 százaléka igényelné a kettős állampolgárságot, 19 százalékuk nyilatkozta azt, hogy a magyar okmányok megkönnyítenék az EUn belüli munkavállalást, és mindössze hét százalékuk vélte úgy, hogy a kettős állampolgárság a Magyarországra való átte lepülést ösztönözné. Az RMDSZt több felmérést is végzett, azt kutatva, milyen okokból csökken a romániai magyar népesség. A korábbi közvéleménykutatásokban még nem hozták egymással összefüggésbe a kivándorlási szándékot a kettős állampolgárság megsze rzésének lehetőségével. Utóbb azonban egyértelműen kirajzolódott a tendencia: a kettős állampolgárság esélyének az ismeretében nagyobb fokú elvándorlási szándék mutatható ki. Takács példának említette a Bánságot (ahol egyébként a magyarság kitartóan csökke nő létszámú szórványban él). Amikor itt a kivándorlási szándékot a kettős állampolgárság eleme nélkül vizsgálták, 75 százalék vallotta hogy "nem fontolgatja a kivándorlást". A szakemberek ebből azt a következtetést vonták le, hogy a kettős állampolgár ság megadása hatással lenne a romániai magyar népesség alakulására a következő évtizedekben. Szlovákiában semmilyen felmérés nem készült arról, vajon hogyan fogadná az ottani magyar közösség a kettős állampolgárság intézményét, jóllehet, eddig százezr en kértek magyar igazolvány és húszezernél többen tartottak igényt járulékos igazolványra. Pogány Erzsébet, a kérelmek begyűjtésében illetékes központi iroda, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója elmondta: A magyar igazolvány iránti érdeklődésnek dö ntően érzelmi okai vannak, mert az emberek a státustörvényben a nemzeti összetartozás kinyilvánítását látják. Hasonló megközelítésben merül fel a magyar állampolgárság kérdése is. A közösségünket alkotó magyarok lakta területen tizenegy irodánkban magy arországi munkavállalási lehetőségekről is tájékoztatást kínálunk. E szolgáltatásunk során felgyűlt egyéves tapasztalatunk az, hogy sokakat érdekel ugyan a magyarországi munkavállalás lehetősége, de csak akkor, ha a magyarországi munkalehetőség az érdeklőd ő szlovákiai magyar lakhelyétől elérhető távolságon belül kínálkozik - jelentette ki. Nem vonzóak számukra a olyan munkahelyek, ahol a hét öt munkanapján folyamatosan Magyarországon kellene tartózkodniuk. Ez azt is jelzi, hogy a szlovákiai magyarság n em akar elköltözni a szülőföldjéről - fogalmazott Pogány Erzsébet, aki szerint a felvidéki magyarok megközelítőleg ennek megfelelően ítélik meg a kettős állampolgárság kérdését is. A vajdasági Magyar Szó a kettős állampolgárság kérdéséről 2003 júniusáb an kérdezte meg olvasóit, akkor azt a kérdést tették fel, hogy véleményük szerint milyen tényezők hátráltatják a kettős állampolgárság bevezetését a vajdasági magyarság számára. A következő válaszokat lehetett megjelölni: magyarországi politikai tényezők, hazai politikai tényezők, nemzetközi politikai tényezők, illetve nem tudja.
