Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-10
17 nem indítana annyi jelöltet Nyitra meg yében, hogy megszerezhesse a többséget, vagyis önként lemondana a megszerezhető többségről ott, ahol a legesélyesebb, és ahol most az MKP alkotja a legerősebb frakciót. Bugár javaslatával kifogná a szelet azoknak a vitorlájából, akik a magyarok többségéve l indokolták a "nagy szlovák koalíció" szükségességét - írta a pozsonyi Új Szóban az elemző. Bugár javaslata tulajdonképpen reakció arra, hogy Vlagyimir Meciar, a Néppárt Demokratikus Szlovákiáért mozgalom, Robert Fico a Szmer és Juraj Svety a kommunisták elnöke megállapodott az MKP Nyitra megyei kiszorítását célzó koalíció létrehozásában, és ajánlatot tettek a kormánypártoknak is. Most az a kérdés, kinek az ajánlatát fogadják el a kormányon lévő szlovák pártok: Meciarért, vagy az MKP elnökének ajánlatát, mert azzal, hogy Bugár önként lemondana a többségről, a "nagy szlovák koalíció" szorgalmazói elveszítenék legfontosabb érvüket. Sem az ellenzékben, sem a kormányon lévő szlovák pártok még nem reagáltak az MKP elnökének felvetésére. Bugár Béla az MKP hétv égi közgyűlésén a záró sajtóértekezleten ismertette javaslatát és úgy tűnik, arról nem tájékoztatta az MKP Nyitra megyei képviselőit, legalább is erre lehet következtetni az érintettek visszafogott sajtónyilatkozataiból. Amint azt Zolnyik Erzsébet és Hóka László az Új Szónak elmondta, ők is csak a sajtóból értesültek, Bugár javaslatának konkrétumait nem ismerik. vissza Forrás: Magyar Rádió Áttelepülőkkel számol a kormány - Lendülete megőrzése érdekében utasítja el a kettős ál lampolgárságot a koalíció Világgazdaság [20041110] A lehetséges következményekről szóló háttéranyagokra épített, intenzív kampányt készül folytatni a kormány a decemberi népszavazást megelőzően. A kabinet a kettős állampolgárság elutasítását szorgalmaz za, mivel attól tart, megtörne a lendülete, ha egy érvényes referendumon az igennel szavazók kerülnének többségbe. Mai ülésén már több olyan háttéranyagról tárgyal a kormány, amelyeket a kettős állampolgárság esetleges bevezetésének következményeiről kel lett készíteniük a minisztériumoknak. Az anyagokkal a kabinet a december 5i népszavazás előtt azt kívánja illusztrálni, milyen – az ország gazdaságát megterhelő – költségekkel járhatna az igenlő döntés. Gyurcsány Ferenc és miniszterei ugyanis úgy döntötte k: intenzív kampányba kezdenek az elutasító eredményt hozó referendum érdekében. Már ennek jegyében hétfőn az Igazságügyi Minisztérium első embere, tegnap a munkaügyi és a szociális tárca politikai államtitkárai fejtegették aggályaikat. A kampány beindít ását információink szerint többek között az magyarázza, hogy a kormányban attól tartanak, az inkább az ellenzéknek kedvező voksolás – amely a kettős állampolgárságot célzó jogalkotásra kötelezné a parlamentet – megtörné az új miniszterelnök hivatalba lépés étől datálható lendületet. A koalícióban úgy látják, számukra a nemleges eredmény lenne a legkedvezőbb, de elégedettek lennének az érvénytelen referendummal is. A lapunk birtokába került háttérszámítások elsősorban a kettős állampolgárság bevezetésének m unkaerőpiaci következményeit taglalják (ezekre hivatkozott Kordás László államtitkár is). Készültek már számítások a költségvetést különböző szempontok – közoktatás, egészségügy, nyugdíj, más területek – alapján megterhelő lehetséges fejleményekről is. Ez ek kiindulópontjaként a kormány azzal számol, az igenlő döntés nyomán a parlament rövid időn belül ténylegesen megalkotja a vonatkozó kétharmados jogszabályokat, amelyek „teljes értékű állampolgárságot” biztosítanának a határon túli magyaroknak. Minden köv etkezményt ebből vezetnek le, holott a kormánypártok és az ellenzék – gyakorlatilag valószínűtlen – megegyezése nélkül lehetetlen rendezni a kérdést, amire egyébként semmilyen határidőt nem szabnak a jelenlegi rendelkezések. A kormány az állampolgárság b irtokában esetlegesen áttelepülni kívánók számából kalkulálja ki a kommunikálni kívánt következményeket. Így azután készült számítás 10 ezer és 800 ezer áttelepülőre vonatkozóan is, amelyek közül az előbbi esetben 4,4, az utóbbinál 537,4 milliárd forintos többletköltséget
