Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-10
18 mutattak ki. A kabinet elé kerülő egyik anyag egy 2003as közvéleménykutatásra is hivatkozik, amely szerint az erdélyiek több mint 10 százaléka az állampolgárság megadása nélkül is Magyarországon szeretne letelepedni. A felmérésből kiindu lva a kormány eljut odáig, hogy azt a környező országok magyar kisebbségeire kivetítve minimálisan 120 ezer, maximálisan 275 ezer végleges áttelepültet prognosztizál. A munkaerőpiaci fejlemények kapcsán egy dokumentum azt állítja: tízezernyi külhoni áll áskereső megjelenése még kedvező hatást gyakorolna a piacra, ám százezernyi már „felborítaná érzékeny egyensúlyát”, és évente 40 milliárd forintos költségvetési többletkiadást igényelne. A becslések szerint a jelenlegi üres álláshelyekből csupán 25 ezer tö lthető be tartósan külhoniakkal. A kormány ugyanakkor megpróbálja pozitívan megközelíteni a kérdést, azaz a „nem” kampányon túl igyekszik saját üzeneteket megfogalmazni, olyan javaslatokkal, amelyek a határon túli magyarok segítését szolgálnák. Ezekről t esz – értesüléseink szerint – bejelentést a miniszterelnök a magyar állandó értekezlet pénteki tanácskozásán. A kettős állampolgárság helyett a kormány intézkedései adnak tényleges választ a határon túliak problémáira – ebben a mondatban összegezhető az in tézkedéscsomag kommunikációs stratégiája. Ennek egyik eleme a szülőföldprogram, azaz a szülőföldön való boldogulás elősegítése: a kormány magyar alap létrehozását és kedvezményes hitelprogram elindítását is vállalja. A program másik eleme a „békés nemzeti újraegyesítés”, amely a szomszédos országok EUcsatlakozásának szorgalmazása mellett tartalmazza a határ menti fejlesztéseket és a Nemzeti fejlesztési terv kiterjesztését az egész Kárpátmedencére. Végül, a kabinet a magyar – magyar kapcsolatok elősegítésén is gondolkodik, a határátlépések könnyítésén és a vízumkiadás gyakorlatának egyszerűsítésén keresztül. Az ellenzék a jelek szerint nem kíván nagy erőket mozgósítani az igenlő döntés érdekében. Igaz ugyan, hogy Orbán Viktor nyilatkozataiban rendre a kettő s állampolgárság mellett foglal állást, ám a pártelnökre a korábbi voksolások előtt jellemző nagyszabású országos „turnéra” várhatóan nem kerül sor. Ebben szerepet játszhat, hogy az előző kormány lényegében a kettős állampolgárság helyett „találta fel” a s tátustörvényt, és a Magyarok Világszövetségének kezdeményezését nem tekinti sajátjának. Mint lapunknak a Fidesz egyik vezetője fogalmazott: ebben a kérdésben a határon túli magyaroknak helyénvaló erőteljesen és érzékletesen képviselni álláspontjukat, a haz ai ellenzéknek inkább csak „tercelnie” kell. A nagyobbik ellenzéki párt ennek megfelelően inkább a referendum másik, a kórházi privatizáció megakadályozásával foglalkozó kérdésre helyezi a hangsúlyt. A népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó vála sztópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a kérdésre azonos választ adott. Ekkor a parlament törvényalkotási kényszerbe kerül. A törvény meghozatalára nincs törvényes határidő. A törvénytervezetet el kell készí teni, alávetni a szakmai egyeztetéseknek, és be kell vinni a kormány elé. Ha a kormány elfogadja, beterjeszti a parlamenthez. Amennyiben a parlamenti többség nem fogadja el a törvényjavaslatot, az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az meg fogja állapítani az Országgyűlés mulasztását, és határidővel kötelezi a törvény meghozatalára. De nem biztos, hogy az újabb tervezetet a parlament elfogadja, tehát megismétlődhet az alkotmánybírósági procedúra. A mulasztásnak jogi következményei nincsenek. A népszavazás on megválaszolandó kérdés: „Akarjae, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki mag yar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerint magyar igazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” vissza Négypárti egyeztetést sürget az MDF a népszavazás ügyében Népszava 2004. november 10. Először számolni kell, utána dönteni - mondta a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán a miniszterelnök. A kormányfő szerint Orbán Viktor Fideszelnök nem mond igazat akkor, amikor azt állítja,
