Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-09
13 sikerül t megállítani. Az akkor megkötött megállapodás közigazgatási decentralizációt irányzott elő, ami gyakorlatilag autonómiát biztosított a kisebbségi albánoknak. vissza Duray a nacionalizmustól fél Népszava 2004. november 9. V árhatóan ellenzékbe kell vonulnia a Magyar Koalíció Pártjának a következő szlovákiai parlamenti választás után, mert a szlovák pártok Szlovákia európai uniós csatlakozását követően ismét elővették a "magyar kártyát", s megpróbálják az MKPt központi és reg ionális szinten is kiszorítani a hatalomból - véli Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke a CTK cseh hírügynökségnek adott interjújában. "Számítottunk rá, hogy az úgynevezett nemzetiségi béke Szlovákiában az Európai Unióhoz való csatlakozás után véget ér. Ez meg is történt, bár nem olyan mértékben, mint Meciar idejében. A nemzetiségi békének vége" - nyilatkozta Duray az MKP hét végi galántai kongresszusa után. vissza Nem lehet másodrangú állampolgárság - Több mint kétmillió azonos szavazat kell az eredményes döntéshez Népszava 2004. november 9. Egyelőre nem látni pontosan, milyen következményei lehetnek a kettős állampolgárságról szóló decemberi népszavazás eredményességének - mondta Petrétei József igazságügyi miniszter. A költségekről sincsenek pontos számok, ám az bizonyára komoly összeg lesz, hiszen már eddig mintegy 800 ezer magyarigazolványt állítottak ki a külföldi magyarság körében. Azt azonban a miniszter és Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök is kiemelte, hogy a megadandó állampolgárságnak egyenrangúnak kell lennie az itthoni állampo lgársággal. Kusza jogi helyzetet teremtene, ráadásul komoly összegbe kerülne a kettős állampolgárságról szóló, december 5i népszavazás esetleges eredményessége - mondta az igazságügyminiszter. Petrétei József budapesti tájékoztatóján kiemelte: az állampolgárságra vo natkozó szabályok nem tartalmazhatnak megkülönböztetést, így nem lenne mód arra, hogy pusztán "külhoni", "könnyített", "kvázi" állampolgárságot kapjanak a külföldön élő, magyarigazolvánnyal rendelkező, magukat magyarnak valló személyek - mondta. Az érvénye sség és az igenek többsége esetén a megoldást a hatályos állampolgársági törvény módosítása jelentené, amellyel bővítenék a kedvezményes honosítás körét. Ez azonban több kérdést is felvet, hiszen a szabályozásnak a mostani feltételek alól felmentést kellen e adnia. Jelenleg vizsgálják például azt, hogy a honosítás nem ellentétese Magyarország érdekeivel, a feltételek között szerepel a büntetlen előélet illetve, hogy a lakhatás, megélhetés biztosított legyen. Sérülhet a kiszámíthatóság elve is. A külföldön élő magyar állampolgárok ugyanis különleges engedélyek nélkül létesíthetnek magyarországi lakóhelyet, ezzel pedig jogosulttá válnak a szociális ellátás, a lakáscélú támogatások, a családtámogatások igénybevételére. Problémát okozhatna az is, hogy a lakóhel y egyszerű bejelentése rögtön választójogot eredményezne. Petrétei József hozzátette: a kettős állampolgárságot az európai uniós szabályok nem tiltják, a döntés az egyes országoké. Kérdés azonban, hogy mi legyen a megoldás azokkal az államokkal, például Uk rajnával, ahol nem ismerik el ezt a formát. A népszavazás eredményessége esetén nincs határidő a törvény módosítására, de az eredményt az Országgyűlésnek tiszteletben kell tartania, így a tavaszi ülésszakon mindenképpen bővíteni kellene a hatályos államp olgársági törvény honosítási eseteit - mondta a miniszter. Petrétei József megjegyezte: a költségekről egyelőre nincsenek pontos számok, ezt az egyes tárcáknál vizsgálják, de bizonyára tetemes lenne, hiszen már eddig mintegy 800 ezer magyarigazolványt állí tottak ki a külföldi magyarság körében. - Ha sikeres a kettős állampolgárságról szóló népszavazás, akkor annak minden következményét vállalni kell, nem lehet "sunyiskodni" és csak külhoni állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak - mondta Kuncze G ábor. Az SZDSZ elnöke az MTV Napkelte című műsorában közölte: sikeres népszavazás esetén a megadandó állampolgárságnak egyenrangúnak kell lennie az itthoni állampolgársággal.
