Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-09
14 A pártelnök elismerte, ha a többség nemmel szavaz, vagy ha sikertelen a szavaz ás, az valóban egy rendkívül rossz üzenet a határon túli magyarok számára. Ha viszont az igen szavazat többséget kap, akkor az lesz a következő vita, hogy akkor viszont legyen ez egy másodrangú állampolgárság, amivel én például nem értenék egyet - tette ho zzá. Kuncze szerint nem lehet jó döntést hozni, hiszen vagy az érzelmeket vagy a népszavazás lehetséges következményeit "kell zárójelbe tenni". Hangsúlyozta azt is, hogy a szülőföldön való boldogulást kell segíteni, ugyanakkor hozzátette: érti, hogy érzelm ileg fontos a határon túli magyaroknak, hogy kötődjenek az anyaországhoz. Az alkotmány és a választási törvény szerint "az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópo lgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott". A legutóbbi - európai parlamenti - választásokon, amelyen már a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok is szavazhattak, az Országos Választási Iroda adatai szerint mintegy 8 mill ió 46 ezer állampolgárt vettek választóként névjegyzékbe. A december 5i népszavazás tehát egyrészt akkor lehet érvényes és eredményes, ha legalább mintegy 4 millió 24 ezer állampolgár részt vesz azon. Másrészt akkor is eredményes lesz, ha nem megy el a vá lasztópolgárok legalább fele (a több mint 4 millió szavazó), ám a résztvevők közül legalább mintegy 2 millió 10 ezer ember azonosan - igennel vagy nemmel - szavaz a feltett két kérdésre. Az EPválasztásokon egyébként a Fidesz mintegy 1 millió 457 ezer szav azatot kapott. A Magyarok Világszövetségének elnöke szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatos sikeres népszavazás esetén elkerülhetetlen lesz az előrehozott választás. Patrubány Miklós sajtótájékoztatóján veszélyesnek nevezte a kormány ellenkampányát , utalva arra, hogy a múlt héten a két kormánypárt vezetői nemleges szavazásra szólították fel a lakosságot a kettős állampolgárságról és a kórházak privatizációjáról kiírt népszavazáson. vissza Becstelenül Népszava 2004. n ovember 9. Szerző: Veress Jenő Becsületes és magyare az a honfitársunk, aki él alkotmányos jogával és nemmel szavaz a kettős állampolgárságra? A válasz: becstelen és nem is magyar. Orbán Viktor szerint legalábbis. A volt kormányfő - mint a gyurcsányi világban kétségbeesetten bolygó politikus - ugyanis ismét kijelölt egy utat, ami szomorúan ismerős a 2002es választási hisztéria óta. Ismét itt van tehát a megosztás, a megosztottságra való elszánt törekvés gyomorszorító érzése, mely újra szembeállíthat c saládokat, barátokat, szomszédokat. Ismét mérgezheti a lassacskán helyreállt emberi kapcsolatokat. Orbán ezt mondta a Hír TVben: "A magyarországi szavazók arról döntenek majd, hogy akarnake szabadságukból a határon túli magyaroknak átadni. Erre a kérdés re minden becsületes érzelmű magyar igennel tud csak válaszolni". (Emlékeim között feldereng egy esemény az Antallkormány idejéből. Jeszenszky külügyminiszter beszélt olyasmiről a parlamentben, hogy csakis a kormányoldalon állók képviselik a nemzetikere sztény értékeket. Ekkor - sokakkal együtt - egy Orbán Viktor nevű fiatal liberális politikus is tiltakozásul kivonult az ülésteremből, mondván: ez csúf megkülönböztetés, kirekesztés, ostoba gőg.) Volt ugyan négy szép éve a Fidesz vezette koalíciónak, hogy rendezze a kettős állampolgárság kérdését, ám akkor a gyávábbik megoldást választották. A státusztörvényt. Ami arra jó volt, hogy bajuszt akasszanak szomszédainkkal, kardot csörtessenek, de semmi több. Arra semmiképpen sem, hogy egyenes és valóságos válas zokat adjon a határon túl élő magyarok gondjaira. Nem mellesleg: a kettős állampolgárságot Martonyi külügyminiszter 1999ben kifejezetten súlyos veszélyeket rejtő, ráadásul megvalósíthatatlan elképzelésnek tartotta. De az akkor volt.
