Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-04
17 borító erdő tarvágásra kerül. A bányaterületen és a hulladéklerakó területén a természetes élőhelye k jó része megszűnhet, a vízháztartás átalakul, a talajvízszint megváltozik. A környezetvédő elmozdulást érzékel Dr. Makkai Gergely, a környezetvédelmi tudományok doktora, romániai parlamenti képviselő lapunknak arról beszélt, hogy Verespatakon ökológia i bomba készül, amivel külföldi nyomásra az utóbbi időben a hazai politika is kezd komolyan foglalkozni. Nem tagadta, hogy mindennek lehet kampányíze is, de reményét fejezte ki, hogy ennél mégis többről van szó, és valóban elmozdulás történik a kérésben, m iután az EU határa most már Románia határáig terjed. Eddig sajnos az unió csak közvetett módon érzékelte ennek a beruházásnak a káros voltát. "Az EU szerint ez Románia belügye, és Bukarest remélhetőleg értelmes döntést hoz majd az ügyben. Ebből a véleményb ől azt olvastam ki, hogy a helyzet ugyan Brüsszelt is aggasztja, de ameddig Románia nem tagja az uniónak, addig a beavatkozási lehetősége csak közvetett lehet. De most, hogy Magyarország is bekerült az unióba, és annak határa Romániáig ér, egy szennyezés k özvetlenül érintené az EUt is, ezért Brüsszelben is komolyabban veszik a kérdést. Az új európai biztosok tárgyalásán nagyon komolyan merült fel a kérdés" – mondotta Makkai, aki szerint a verespataki ciánszennyeződés veszélye ellen az egyetlen hatékony véd ekezés csak az lenne, ha a beruházás nem valósul meg. "Persze a világ aranylobbiját nem lehet könnyen térdre kényszeríteni, hiszen jelentős mennyiségű aranyról van szó – fejtette ki az MHnak nyilatkozva a környezetvédelmi szakember. Körvonalazódó kormán yzati "nem" A román kormány mindeddig igen óvatosnak mutatkozott a verespataki aranykitermelés beindításának kérdésében és bár különféle kormánytisztségviselők részéről elhangzottak ilyen vagy olyan előjelű kijelentések az ügy kapcsán, hivatalos kormányá lláspont mindeddig nem született meg. Miután a kabinet kezdetben inkább pozitívan véleményezte az elképzelést, az idén úgy tűnik, mintha határozottabb véleményt kristályosítana ki a bánya megnyitása ellen. A környezetvédelmi minisztérium nem merte vállalni a környezetvédelmi engedély kiadásának felelősségét, hanem parlamenti vizsgáló- bizottságra és parlamenti vitára bízta a döntést. A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy a már tavaly esedékes parlamenti vita mindmáig nem zajlott le, jóllehet szakbizottsá g alakult, amely jelentést is készített az aranybánya beindításának várható következményeiről. Az idén, választási év lévén, erre a vitára már nem is kerülhet sor. Adrian Nastase kormányfő éppen a napokban jelentette ki, hogy személy szerint ellenzi a kite rmelést, és azt sem titkolta, hogy a projekt nagyrészt miért nem kapta meg eddig a környezetvédelmi engedélyt. "Az arany fontos dolog, de mivel a beruházást mások indítják be, az arany is máshoz kerül, nekünk itt marad viszont a cián. Legyen nagyon világos : én nem hiszek ebben a projektben és nem is támogattam azt" – jelentett ki a miniszterelnök, aki a verespataki bánya megnyitásának tervéért az 1996 – 2000 között kormányzó Demokrata Konvenciót okolta. A jelenlegi adminisztrációban is vannak, akik az arany k itermelése mellett vannak, a kormánytagok közül azonban senki nem ért egyet vele. A kormány sokkal inkább érdekelt az idegenforgalom, a faluturizmus kifejlesztésében az Erdélyiszigethegységben – mondotta. Szavainak némiképpen ellentmond az a körülmény, hogy Dan Ioan Popescu gazdasági csúcsminiszter nemrégiben műszaki szempontból igen jónak tartotta a verespataki bányaprojektet, amely munkalehetőséget teremt. A kormány álláspontjának elmozdulásában nyilván szerepet kap az a körülmény is, hogy az aranybá nya nyereségéből a román állam valóban nem sokat látna, hiszen mindössze 18,8 százalékos részesedéssel rendelkezik. De nem kizárt az sem, hogy egyszerűen "választási enyhülésről" van szó, mivel az országban széles civiltársadalmi, akadémiai, politikai és e gyházi körök ellenzik az aranybánya beindítását, amelyet egyenesen katasztrofálisnak tartanak. Emellett sokat nyom a latban a nagyarányú nemzetközi tiltakozás is. Egy filmes, aki kamerával támogatja a zöldmozgalmat Az Új Eldorádó című dokumentumfilm s tábja négy éven át követte kamerával Verespatak sorsát "Aki megismerkedik a verespataki helyszínnel és az itt élőkkel, azt nem hagyhatja hidegen ez a történet – mondja Kocsis Tibor, az Új Eldorádó című film alkotója, amely már látható a mozikban. – "A nég y évvel
