Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-21
15 nyilvánvalóan tisztában vannak azzal, h ogy integrációs feltétel a kisebbségek jogainak érvényesülése és biztonságuk megteremtése. vissza Szlovákiában csak szlovákul Népszava 2004. október 21. Továbbra sem lehet majd más nyelven felszólalni Szlovákia parlam entjében, mint az ország hivatalos nyelvén, azaz szlovákul. Erről szerdán döntött a pozsonyi törvényhozás. Ahogy az várható volt, mindössze négy szlovák nemzetiségű képviselő tudott azonosulni a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) indítványával, amely azt célo zta, hogy a törvényhozásban a magyar nemzetiségű képviselők anyanyelvükön, magyarul is felszólalhassanak. A házszabály módosításával kapcsolatos szavazásban az MKP javaslata mindössze 24 támogató szavazatot kapott: Ebből 20 szavazatot az MKPfrakció képvis elői adtak le. vissza Magyar miniszterelnökök az unió székhelyén - Medgyessy Péter kormányfői búcsúja Brüsszeltől, utóda, Gyurcsány Ferenc ma mutatkozik be az EU vezetői előtt Népszava 2004. október 21. Szerző: Kepecs Feren c Gyurcsány Ferenc ma és holnap Brüsszelben - afféle miniszterelnöki bemutatkozás keretében - az Európai Unió és a NATO vezetőivel találkozik. A magyar kormányfők az elmúlt több mint másfél évtizedben sokszor vendégeskedtek az EU és a NATO székhelyén. Az t az "aprómunkát", amely e két szervezetbe való belépésünkhez szükséges volt, természetesen a beosztottjaik végezték, ám a magyar erőfeszítéseknek alkalmanként - és egyre gyakrabban - a miniszterelnökök jelenléte adott nyomatékot. A csúcsszintű kapcsolat felvétel még Kádár János nevéhez fűződik: 1987ben Brüsszelben találkozott Jacques Delorsral, az Európai Bizottság elnökével. Csatlakozásról akkor persze még szó sem lehetett; a cél egy átfogó gazdasági megállapodás megkötése volt. Ezt 1988 szeptember 26án írták alá. Az ekkorra már nagy mértékben önállósodott magyar külpolitikát a Németh Miklós miniszterelnök, Horn Gyula külügyminiszter és Kovács László államtitkár alkotta trió irányítja. Ők világosan kimondják: Magyarország az EUba és a NATOba igyekszi k. E szándékunkat hivatalosan azonban csak a rendszerváltás után tudattuk Brüsszellel. 1990. júliusában Antall József is találkozott Delorsral és átadott neki egy memorandumot a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó magyar elképzelésekről. Ebben már expressi s verbis benne van: Magyarország teljes jogú tagságot kíván. A csatlakozási szándék és az ezzel kapcsolatos erőfeszítések szempontjából a rendszerváltás nem jelent törést, ahogy nem jelentett később az a tény sem, hogy a tárgyalásokat különböző politikai színezetű kormányok folytatták le. E tényt Antall József 1990 nyarán szükségesnek is érezte megmagyarázni: - Amit Horn és Kovács afféle megtért kommunistákként, saját ideológiájuknak hátat fordítva tettek, azt az ő kormánya saját politikai filozófiájának t ermészetes megvalósításaként teszi - mondta a magyar külképviseletvezetők szokásos évi értekezletén. Antall 1991 december 16án Brüsszelben aláírta Magyarország és az Európai Közösségek (az EU elődje) társulási szerződését. Az első, demokratikusan megvála sztott miniszterelnök 1993ban meghalt, a hivatalos csatlakozási kérelmet ezért már utódjának, Boross Péternek a kormánya nyújtotta be 1994. április elsején. Ahhoz azonban, hogy Magyarország NATO- és EUtaggá váljon még komoly akadályokat kellett legyűrni - köztük külpolitikai természetűeket is. Az AntallBorosskormány táborában helyet kaptak olyan szélsőségesek, akik felvetették Trianon kérdését, és a politika nem határolódott el tőlük egyértelműen. Ez természetesen nyugtalanította a szomszéd államokat é s a két brüsszeli központú szervezetet is. Antallék válasza egy magyarukrán alapszerződésre korlátozódott, s ez is kiváltotta saját radikálisaik haragját. A külpolitikai akadályok eltakarítása az 1994ben hatalomra jutó Hornkormányra maradt.
