Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-14
13 monetáris politika a (cseh)szlovák hagyományt k öveti: alacsony infláció, erős korona; az árfolyam kézben tartott (?) lebegtetése a Szlovák Központi Bank esetenkénti intervencióival a túlzott árfolyamingadozás kivédésére. Szlovákia 20062007ben kíván csatlakozni az európai monetáris rendszerhez, és 20 082009ben vezetné be az eurót. A szlovák jegybank igyekszik viszonylag alacsonyan tartani a kamatokat, más kamatpolitikát folytat tehát, mint a magyar. A GDP növekedésének üteme 2003ban meghaladta a négy százalékot, és nagyon valószínű, hogy az idén is meg fogja, ami mindenekelőtt a hazai kereslet csökkenését ellensúlyozó exportteljesítménynek köszönhető. Az infláció valamivel meghaladja a nyolc százalékot, ami javarészt néhány eddig központilag szabályozott ár fölszabadításának és a közvetett adók emel kedésének tudható be. A maginfláció három százalék körül van. Az infláció csökkenése - a korona stabilitása és a világpiaci árak alakulása mellett - a Szlovák Központi Bank hiteles tevékenységének köszönhető. A termelékenység javulásának is jelentős szere pe van abban, hogy a korona értékét kényes helyzetben, a nagyarányú tőkebeáramlás ellenére is sikerült megőrizni. A folyó fizetési mérleg hiánya 2003ban nagyon alacsony volt, az idén várhatóan a GDP két százaléka körül lesz. A költségvetés tavalyi hiánya nem emelkedett 3,5 százalék fölé. Az idén kissé magasabb lesz, de előreláthatólag nem éri el a négy százalékot. Jóval magasabb lenne az egészségügyi kiadások visszafogása és a szociális juttatásokkal való visszaélések visszaszorítása nélkül. A közvetlen k ülföldi beruházásokról a közelmúltban megszületett döntések és a kedvező külgazdasági környezet vélhetőleg középtávon megalapozhatja az évi öt százalék fölötti növekedési ütemet. A virágzó gazdaság jelei Pozsonyban és környékén látványosak: rengeteg daru, építési terület, ragyogó bevásárlóközpontok stb. Az ország távolabbi területeire azonban csak lassan jutnak el a föllendülés eredményei. Ez nem szokatlan jelenség az új uniós tagállamokban. A munkanélküliség Szlovákia egyik legsúlyosabb gondja. A kibővíte tt unióban Lengyelország után itt a legmagasabb a munkanélküliség. Igaz, elég gyorsan csökken: míg 2002ben 18 százalékos volt, 2003ban 15,2. A munkanélküliek jellemzően a Pozsonytól távolabb eső, fejletlenebb vidékeken élő, alacsony képzettségű fiatalok és idősek. Szlovákia a térség Hamupipőkéjéből a befektetők új kedvence lett. Ehhez a gazdasági stabilizáción kívül más is kellett: az, hogy a kormány olyan lelkesen csábítsa a reménybeli befektetőket. A gazdasági minisztériumban ma a befektetésösztönzés a divatszó. Nincs hiány vonzó ajánlatokban: ideiglenes adómentesség, olcsó építési területek, a perspektivikus iparvidékekhez vezető új autópályák, munkahelyteremtési támogatás stb. És mindennek tetejébe: a térség legolcsóbb munkaereje. (Érdemes megjegyezn i, hogy Szlovákia ezzel az olcsó munkaerővel - a közvetlen külföldi beruházások révén - hamarosan a világ élvonalába kerülhet az egy főre jutó autógyártásban.) A beruházóknak szóló, profi módon kidolgozott ajánlatok épp a határán vannak annak, amit az EU(szabályozás) még elvisel. A gazdasági minisztérium hajlik a kézi vezérlésre, és a kiválasztottaknak nyújtott egyedi kedvezményekkel operál. Az Ivan Miklos vezette pénzügyminisztérium ezzel szemben inkább azt szeretné elérni, hogy a külföldi befektetőket a szlovák gazdaság szilárd pénzügyi alapjai, az alacsony kamatok, a képzett - és hosszabb távon nem föltétlenül a legolcsóbb - munkaerő vonzza az országba. Nem csoda, hogy a két minisztérium gyakorta összezördül. A szlovák kormánypolitika alaptétele, hogy az egészséges, hosszú távú fejlődés megköveteli az állami újraelosztás mértékének csökkentését. Ez alapvető szemléletváltást föltételez abban az országban, ahol ma is divat adót csalni és fejőstehénnek nézni az államot. A kormány megpróbálja átlátható adó- és pénzügyi rendszerrel, az adók és az állami kiadások egyidejű csökkentésével megváltoztatni ezt a mentalitást. Szlovákia megpróbálja elkerülni a túladóztatott, stagnáló jóléti államok csapdáját. Ezt szolgálja a 2004. január elsejével bevezetett átlátha tóbb, egyszerűbb, az aránytalanságokat csökkentő, munkára és vállalkozásra ösztönző adórendszer. A reform legfontosabb eleme az alacsony, 19 százalékos általános
