Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-14
14 adókulcs minden személyi és társasági jövedelemre. Az adórendszer csak annyiban maradt progres szív, hogy az átlag felénél kisebb jövedelmek nem adóznak, és nőttek az alacsony jövedelműek adókedvezményei, miközben az adókedvezmények túlnyomó többségét egyébként megszüntették. Az ingatlanforgalmi, az ajándékozási és az örökösödési adók megszűntek. Mi nden terméket egységes, 19 százalékos értéknövekedési adó terheli, s ezzel a közvetlen adóterhek jelentős része közvetetté alakul át. Az egyik fő cél az adórendszer piactorzító - nem fiskális, hanem más, például szociális célokat szolgáló - elemeinek kiikt atása volt. Az adóterhelés függetlenné válik a jövedelem forrásától, a közvetett adóteher növekedését pedig várhatóan kiegyenlíti a közvetlen adóteher csökkenése. E merész reformkurzust fölvállaló kormányzó elitre természetesen óriási társadalmi és politi kai nyomás nehezedik, de azt remélik, hogy a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés középtávon túljuttatja az országot és vezetőit a mostani nehézségeken. Ezt a reményt számos nemzetközi gazdasági szervezet is megalapozottnak tartja. A szociális kiadá sokat is megreformálták, hogy föllendítsék a munkaerő iránti keresletet, ami igencsak alacsony volt, és még most is az a hazai üzleti szféra, a lakossági szolgáltatások és az önfoglalkoztatás elmaradottsága miatt. Általános vélekedés szerint a túlságosan n agylelkű szociális rendszer is meggyöngítette a munkára való hajlandóságot a szlovák népesség körében. A kormány olyan intézkedéscsomagot állított össze, amely erősen és egyidejűleg ösztönzi a munkaerő keresletét és kínálatát. A fejlettebb országok között is kevés van, ahol olyan magas a közalkalmazottak aránya, mint Szlovákiában. A kormány megpróbál előrehaladni a kisebb és hatékonyabb állam felé, de igen erős ellenállásba ütközik. A 2002 szeptemberében megválasztott kormány a munkaképes munkanélküliekne k járó segélyeket csökkentette, a nyugdíj mértékét szorosan összekapcsolta a munkában eltöltött idővel és a befizetett nyugdíjhozzájárulással, s fölemelte a nyugdíjkorhatárt a nők és a férfiak számára egységesen 62 évre. (Korábban a férfiak 60, a nők gyer mekeik számától függően 5357 éves korban mehettek nyugdíjba.) A foglalkoztatást a munkaügyi törvények reformjával, a munkahelyteremtés olcsóbbá tételével is ösztönzik. A kisvállalkozásokat és az önfoglalkoztatást az üzleti életet körülvevő szabályrendszer egyszerűsítésével, a magánjövedelmek és a társasági jövedelmek adókulcsainak jelentős csökkentésével támogatják. Mindazonáltal ami eddig a foglalkoztatottság növelése érdekében történt, messze nem elég, kivált ami a hátrányos helyzetű és kevésbé képzett c soportokat illeti. A társadalombiztosítást és az egészségbiztosítást is megreformálták. A legalacsonyabb jövedelmű családoknak járó segélyeket jelentősen csökkentették, mégpedig úgy, hogy az nem emelkedik a gyerekek számával. Megnövelték a rászoruló csalá doknak fizetett segély és a minimálbér közötti különbséget, hogy ezzel is erősítsék a munkavállalási hajlandóságot. A családi pótlékot egységesen havi 500 koronában állapították meg a család jövedelmétől függetlenül. Ami az egészségbiztosítást illeti: bev ezettek egy minimális vizitdíjat, és megpróbálják korlátozni a táppénzzel való visszaélést úgy, hogy a táppénz első tíz napját a munkáltató fizeti. A kormánynak az a célja, hogy az egészségügyi kiadásokat a GDP 6,5 százalékában rögzítse úgy, hogy ebből 5,2 százalék legyen a közkiadás. Igyekeznek csökkenteni a túlzott gyógyszerfogyasztást is. A Meciar bukása óta bekövetkezett legfontosabb változás azonban - valamennyi reformlépésen túl - az, hogy a befektetők most sokkal inkább biztonságban érezhetik maguka t Szlovákiában. A Meciarrezsimet követő piacpárti koalíciónak sok jelzést kellett küldenie a befektetőknek, sok bizonyítékkal kellett szolgálnia, míg elérte, hogy a befektetők ma már nem haboznak befektetni Szlovákiában. A szlovák adóreformot néhány nyug ateurópai politikus azzal bírálta, hogy az adócsökkentés (különösen a személyi jövedelemadóé) "tisztességtelen" adóversenyt indíthat be. Anélkül, hogy el akarnánk dönteni ezt a vitát, leszögezzük, hogy a jelenlegi szlovák adókulcsok, ami a hozzáadottértékadót és a f ogyasztási adót illeti, túlnyomórészt megfelelnek az EUszabályozásnak. Azt azonban meg kell említenünk, hogy a "dominóeffektus" nincs kizárva. Ausztria például már elhatározta, hogy csökkenti a társaságiadókulcsokat.
