Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-14
12 Október 29én a tagállamok vezetői Rómában írják alá az EUalkotmányt, amely ezzel (az első, 1957es után) a második római szerződéssé válik. Először az Európai Parlament ratifikálja, decemberben Strasbourgban. A néppártiszocialistaliberális centrum abszolút többsége miatt a jóváhagyás borítékolható. A gondok a tagállami ratifikációkkal kezdődnek, de csak ott, ahol népszavazásra bocsátják a szöveget. Ez két államban - Írországban és Dániában - alkotmányos kötelezettség. Megfigyelők emlékeztetnek: a zöld szigeten a nizzai szerződés, a skandinávoknál pedig a maastrichti szerződés bukott meg a referendumon - legalábbis az első körben. Nehéznek ígérkezik a brit népszavazás: a királyságban a jobboldal többsége euroszkeptikus, de a baloldalon sem elhanyagolható ez a jelenség. Más országokban attól tartanak, hogy az alkotmány ügye a közbeszédben összemosódik a török EUcsatlakozáséval, és utóbbi magával rántja az előbbit. A népszavazások sorát Spanyolország kezdi 2005 februárjáb an. A referendum ellenzői szerint egy ilyen bonyolult, jogipolitikatudományi nyelven megírt szöveget nem is tanácsos népszavazásra bocsátani. Franciaországban már jövő tavasszal megtarthatják a népszavazást az európai alkotmányról - jelentette be tegnap JeanLouis Debré, a nemzetgyűlés elnöke. Ez az állásfoglalás ellentmond Jacques Chirac véleményének, az államfő ugyanis 2005 második felére prognosztizálta a referendumot. A szavazás előre hozatalában szerepet játszhat, hogy a közvéleménykutatások szerint idővel mérséklődik a franciák lelkesedése az alkotmány iránt. A politikai pártok megosztottsága viszont nem csökken. A jobboldali pártok közül a Nemzeti Front és a szuverenisták a "nem" szavazatra buzdítanak. A politikai térfél túloldalán a kommunisták s em támogatják az uniós okmányt - a centristák viszont felsorakoznak az "igen" mellett. A chiracista pártban a dokumentum megítélése nem egyértelmű, bár nyíltan egyik csúcsvezető sem kampányol a szerződés elutasításáért. Ellentétben a szocialistákkal, ahol Laurent Fabius, a párt második számú vezetője és Henri Emmanuelli volt főtitkár is elutasítja az alkotmányt. Bemutatkozó látogatást tesz október 2122én Brüsszelben Gyurcsány Ferenc. Úgy tudni, programja még nem végleges. Egyelőre Jaap de Hoop Scheffer N ATOfőtitkárral folytatandó találkozójának van időpontja. Tervezik, hogy José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság leendő elnökével is tárgyal. vissza Szlovákia bátor ország Népszabadság • Ronald Blasko Julius Horvát h • 2004. október 14. Az 1993ban függetlenné vált Szlovákia történetének első évei Vladimír Meciar populista tekintélyuralmának árnyékában teltek el. 1998 szeptemberében azonban Meciar elvesztette a választásokat, s azóta Szlovákiát jobboldali koalíció kormányozza. A koalíció három jobboldali párt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Kereszténydemokratikus Mozgalom (KDH) és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) együttműködésén alapul. Hozzájuk csatlakozott az első választási ciklusban a Demokra tikus Baloldal Pártja (SDL), a 2002ben kezdődött másodikban pedig a Liberális Párt (ANO). A három jobboldali párt nem nacionalista és nem populista, hanem következetesen Nyugatbarát, liberális (részben konzervatív) gazdaságpolitikát folytat, melyet Ivan Miklos és csapata dolgozott ki. Ivan Miklos kiemelkedő képviselője annak a szlovák politikai elitnek, amely a Meciarkorszak után visszatérítette Szlovákiát nyugati szövetségeseihez. "Őszinte, szókimondó, igen olvasott ember, aki kész szembenézni korunk na gy kihívásaival" - így jellemezte őt Kornai János. Az idő majd megmutatja, elérie ez a gazdaságpolitika a célját, a hosszú távon fenntartható, gyors gazdasági növekedést, a fölzárkózást Európa fejlettebb feléhez. Ez a gazdaságpolitika a szigorú költségve tési politikára épül. A költségvetés hiányát 2007ig három százalék alá akarják szorítani, 2010et pedig már többlettel kívánják zárni - miközben csökkentik az adóterheket. Kétségkívül merész célkitűzés. Ez a
