Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-14
8 és meghozott áldozataikat. El kell utasítanunk az európai belső és külső körök gondolatát! Az európai bővítés lényege az egység és nem az, hogy a végre felszámolt régi helyén újfajta megoszto ttságot teremtsen. Mi, együtt, régi és új tagországok, mindannyian alapító tagok vagyunk: az új Európa alapító tagjai. Jövőnk csak az egységes Európa lehet, ahol mindenki egyenrangú partnere egymásnak. Nekünk a nemzetek uniójára van szükségünk, és nem az "Európai Egyesült Államokra". Erősítenünk kell az unió intézményeit abból a célból, hogy biztosíthassuk a zökkenőmentes működést 25 taggal is, majd 27tel vagy még többel. De az EU tekintélyének forrása továbbra is a nemzetek közösen kifejezett szabad akar ata. És mert a hónap során Rómában aláírandó alkotmányos szerződés éppen ezt a gondolatot erősíti meg, meggyőződésünk, hogy annak ratifikálása üdvös a mi országaink és Európa számára egyaránt. Olyan Európára van szükségünk, amely kész a gazdasági reformra annak érdekében, hogy megfeleljen a globalizáció kihívásainak. Képesnek kell lennünk globális piacon versenyezni. Latba kell vetnünk szabályozói jogkörünket a szabad és egyenlő verseny biztosítása érdekében. Gondoskodnunk kell a közös agrárpolitika alapv ető reformjáról, mivel az most elégtelenül szolgálja adófizetőink, gazdáink, környezetünk és fejlődő világbeli partnereink érdekeit. Többet kell tennünk az EU belső piacának tökéletesítéséért - különösen a szolgáltatások terén. A valódi egységes piac megt eremtése akár 1,8 százalékos növekedést is hozhat az EU GDPjében, és ami számunkra legalább ilyen fontos: több millió munkahelyet. A bővítés hatalmas lehetőséget rejt: nemcsak óriási, 450 millió európait kiszolgáló piacot, hanem új lendületet is ambicióz us európai szociális és gazdasági reformcéljaink teljesítéséhez. Gondoljunk csak vissza a csupán néhány évvel ezelőtt Európa nagy részén uralkodó viszonyokra! Gyenge hatékonyságú, állami dominanciájú gazdaságokat láttunk. A lakosság - igaz, hagyományosan s avanyú arccal - elfogadott bármit, amit a kormány eldöntött. Végül olyan társadalmak léteztek itt, ahol még a kenyérhiány sem volt ritka. Ha ebből a nézőpontból tekintünk végig mindazokon a hatalmas változ(tat)ásokon, amelyeket az új tagországok - az azok at kísérő izgalmakkal együtt is - véghez tudtak vinni a gazdaságukban, akkor világos a tanulság: a javunkat szolgáló, érezhető változás lehetséges, ha megvan hozzá a szükséges politikai akarat, elszántság. Az új tagok, mint Magyarország is, gazdasági refo rmerekként páratlan tapasztalatot hoznak az EUba. Mindketten úgy véljük, hogy az EUba "apportált" tapasztalat és eltökéltség fokozza majd a korszerűsödés és a korszerűsítés tempóját egész Európában, az egész közösség érdekében. Az EU lisszaboni stratégi ája Európa legfontosabb programja. 2010re az EU gazdaságait a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságaivá akarjuk tenni. 2000 óta figyelemre méltó fejlődésnek lehettünk szemtanúi: hatmillió munkahely keletkezett az EUban! Ugyanakkor: még töb bre van szükség, hiszen elfogadhatatlan, hogy oly sok európai polgártársunk még mindig munkanélküli. Új szociális program Hazánkat - NagyBritanniát, illetve Magyarországot - véve szemügyre, mindkettőnknek az a tapasztalata, hogy az állampolgárok a globa lizációt, a határokon átnyúló bűnözést, a terrorizmust és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségben gyökerező bizonytalanságokat élik meg korunk legnagyobb kihívásaként. A fiatalok olyan jövővel néznek szembe, amely a korábbi nemzedékek kilátásaihoz képest ne m egyszerűen több, de jórészt más bizonytalansággal is terhes. A felnőttek pedig arra eszmélnek, hogy egy állandóan átalakuló munkaerőpiac gyakran váratlan kihívásaival kell felvenniük a versenyt, amely ráadásul más típusú készségeket igényel tőlük, mint a milyeneket képzésük és korábbi munkatapasztalataik során megszereztek.
